Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Második könyv - III. rész. Tájékoztató

SIEBENBÜRGER ADEL.

tä.W./Z. . EDELLEUTE. Taf.65.

BIÄLis,

Kivágás Siebmacher Wappen-Buch-jából.

tárakban (főleg Európában) megtalálhatók a Turul bekötött évfolyamai. Ha az általános heraldikai munkák között nem található, nézzünk utána a folyóirattárban is!

Áldásy Antal: Címertan. 1923.Budapest. Tudtommal a legutolsó összefüggő heraldikai mű, mely hazánkban megjelent. Rövidebb átfogó munka, bibliográfiája Bárczay nyomdokain van összeállítva.

Nagy Iván különböző kiadványaiban foglalkozik a magyar címerekkel. így a Családtörténeti folyóiratban, Geneológiai füzetekben és a ,Magyar nemesi címerek” című munkáiban.

Összefüggő magyar heraldikai bibliográfiánk ez ideig nincsen. Áldásy szerint, ,be kell érnünk” Nyáry, Bárczay és Csorna műveiben, valamint a Turul-ban található utalásokkal.

(1923!)

Természetesen ez az igen szerény felsorolás egyáltalán nem jellemző a magyar heraldikára, mert számtalan régi. ritkaságszámba menő címergyűjteményünk és heraldikai munkánk van, de ezek nincsenek forgalomban, és a könyvtárainkból is nehezen kaphatók meg.

Címergyűjteményeink legtöbbje kézirat formában maradt fenn. A gyűjtemények bizonyos érdekelt területre korlátozódtak, és nem általános jellegűek. Legtöbbjét a Turul ismerteti, vagy legalábbis jelzi létezésüket.

Az első világháborút követő időszak kimagasló történelemtudósa és heraldikusa Kumorovitz L. Bernát. Kumorovitznak 1944 után is megjelentek tanulmányai. Sajnos még Magyarországon is nehezen hozzáférhetők művei. Megemlítem, mert külföldön sokszor hivatkoznak Kumorovitz tanulmányaira.

Magyar szempontból is érdeklődésre tarthat számot:

Johann Siebmacher: Wappen-Buch. Ezt a művet 1772-ben kezdték szerkeszteni. A magyar részt Nagy Iván, Csereghfői Géza és Csorna József fejezte be. Kezdetben főleg a német378