Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval
A strucctoll drága és ritka sisakdísz lehetett. Divatja I. Károly (1307-1342) korában kezdődött. Az első strucctollas pecsét István nádoré volt 1311-ből. (A rendelkezésemre álló irodalomból nem tudtam megállapítani,milyen nemzetségből.) Tudjuk, hogy a királyi hatalom képviselői gyakran a király címeréből kölcsönöztek jelképeket. Az Anjouk címerében ugyanis megjelenik a struccfej és a strucctoll. I. Károly és Nagy Lajos sisakdíszként használja. Térjünk vissza a birtok és a strucctoll címerkép vagy sisakdísz adományra. Emlékezzünk csak Sassaferato korabeli jogtudós megállapítására: ,,a fejedelemtől nyert címer előkelőbb és előnyösebb"! A Pázmányok, mint udvari emberek a magasabb rendű királyi kitüntetéstől terhelve régi címerüket esetleg elhagyták, és az új címert vették fel? Elképzelhető, hogy ez felelt meg az udvari szokásoknak. Az adományozott három faluból nagy kiterjedésű birtok lett Bihar megyében. Többek között hozzátartozott Panasz helység is, innen és ennek a Pázmány-ágnak előneve Panaszi Pázmány. Bár a családfában okmányok híján hézag mutatkozik, bizonyosra vehető, hogy az 1430-ban szereplő Pázmány I. Péter egyenes leszármazott, mert ,.Mátyás királytól ősi jószágaikra új királyi adományt nyertek” (megerősítették birtokában). Ennek a Péternek három fia volt, melyek közül csak a legfiatalabbnak, Andrásnak ágát tudjuk követni. Lehet, hogy a másik két fivér más helyen szerzett birtokot, vagy egy birtokrészről felvett név alatt élt tovább. Ugyanis Péternek birtokai között szerepel Fancsika is. A már előbbiekben megemlített .Jtoldarló-csillagos” címerű családok kozott szerepel Fancsikai családnevű. Ebből arra következtethetünk, hogy a panaszi Pázmány családban a régi címer sem merült feledésbe. Azért voltam kénytelen ezeket a részleteket elmondani, mert másképpen érthetetlen lenne, hogy a panaszi Pázmány ágból származó nagy bíboros hercegprímásunk,Pázmány IV. Péter (1570—1637) címerében miért csak három strucctollat használ, és hogy lett a Pázmány-címerek orom-sisakdísze a jellemző három strucctoll. Egyébként a panaszi Pázmány család, Pázmány Péter bíboros családja, unokaöccse gróf Pázmány Miklós személyében 1660 körül kihalt. A birtok valószínűleg több de genere Pázmány örökös között lett felosztva. A Pázmányok másik, a nemesi nyilvántartásban e név alatt szereplő ága a laki és szilasi Pázmány család. Nagy Iván ,.Magyarország családai” című munkájában 1857-ben leírja, hogy a nevezett családnak Komárom megyében nagy birtokai vannak. A birtokok között szerepel Lak és Szilas helység, innen az általunk ismert ágak előnevei. A családnak már nagy birtokai voltak e helyen a XV—XVI. sz.-ban is! Címerképeik különbözők, de a sisakdísz, a három strucctoll egységes. A heraldika szabályai szerint az önálló sisakdísznek a címerpajzs színeivel kell egyeznie. A Pázmány címerekben találunk eltéréseket, pl. piros, fehér, kék strucctollat, de ez lehet a rajzolók hibája is. A XVII. sz. nagy-és középbirtokos rétegének (nemesek, mert csak nemesnek lehetett birtoka) okirati anyaga úgyszólván kizárólag örökösödési, zálogolási és egyéb birtokperek halmaza. Ezalól a Komárom megyei Pázmányok sem kivételek. Nem rajtuk múlott, hanem az ország új társadalmi átalakulásán és a zavaros jogi helyzeten. Az ősi birtokokat újra el kellett ismertetni a királyi udvarral. Uj birtokleveleket állítottak ki új címer-adománnyal, és ekkor keletkezhettek stílusukból is következtethetően az új Pázmány címerek. A család ennek megfelelően több ágra szakadhatott. Valószínű, hogy a laki Pázmányokból (?) szakadt le az szilasi ág. 373
