Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval
Tehát adva van Hont kutyafejjel és Pázmány a holdsarló-csillagos címerrel, tévesen Hédernek jelölve. A tévedés kérdésében nem egységes a felfogás. Fehér Mátyás történészünk szerint a Hunt-Pázmány testvérpár alán-besenyő vonatkozásoktól sem mentes, erre mutat a kutyafej Hunt (Hund) címerében. Feltételezhető tehát, hogy a Képes Krónikában a kutyafejes címerrel ábrázolt lovag valóban HUNT, és a Héder néven, de Pázmány címerrel szereplő lovag a másik testvér a PÁZMÁNY, és nem lléder. Hrre mutat, hogy Héder későbbiekben rekonstruált címere piros-fehér hasítású pajzs.mmden címerkép nélkül. Azt is el tudom képzelni, hogy a szövegíró vagy másoló Hont-Huntot rosszul olvasva, és mert kétszer fordult elő hasonló név,Hédernek írta. Mindenesetre feltűnő, hogy a Képes Krónikában külföldi származásúnak jelolt lovagot nem keresztény, hanem kifejezetten pogány-besenyő eredetre valló kutyafejes totemmel ábrázolták, hagyomány vagy egyéb okok miatt. A kutyás címerről a Képes Krónikában a továbbiakban nem történik említés, és az ősi genusok címerei közé sincsen felvéve. Miért? Nem akadt gazdája? Első címerábrázolásainkról lévén szó, a kérdést annyira érdekesnek tanom, hogy Fehér Mátyás erre vonatkozó fejtegetését és levelét szószerint közlöm. (Fehérnek a figyelmét ugyanis én hívtam fel Olzsasz Szulejmenov tanulmányára, melyben többek között atürk népek kutya-ős tiszteletével foglalkozik.) ,,Attilát az itáliai krónikák ,,kutyától” születettnek tartják. Szent Orsolya ikonográfiájában így is van ábrázolva: kutyafejjel. Nos, a Pegmanos (goróg) besenyő törzs kiválva a tobbiekböl (13. törzs) Bizáncba megy De egy részük már a hunokkal jön nyugatra. A hunok ugyanis útközben le-le hagyják, pl. Erdélyben a VAZMAN és NACMAN törzseket, amelyek a székely lóföségek sorában a Hunyadiak korában is szerepelnek még. Más águkat, itt mar GUZMAN-ról beszélünk, a gót-alán (ma katalán) részleget spanyol földre is átviszik (vagy azok maguktól mennek), és az ebből a nemből származó Guzman Domonkos alapítja a Domonkos rendet, és címerében kutyavan. Anyja ugyanis azt álmodja, hogy kutyát hord méhében (1190!). A HUNT is a ,,HUND”-ra vezethető vissza. Eredetileg azt hittem, hogy az avarokkal jött „lovagoló' voltak, de ma már kétségtelenül besenyőknek tartom őket. Bizánci szerepük: a Csík (Cziko) nemzetség keretében alapítja meg a híres bizánci lovastomákat (lóversenyek, lovasjátékok) Lukitzikánios, a görög. III. Ottó felesége viszi magával (Theopanos), és ők lovasitják bizánci módra a német (sváb-alleman) hadakat igen nagy tekintéllyel. Csikó egyik mellékága Árpáddal is rokonságban van, sőt bajor hagyomány szerint Szent Imre felesége is egy III. Ottó udvarában élő Csikó-(Tschiko) leány volt! (Györffy). Nem osztom tehát azt a véleményt, hogy a Hunt-Pázmányok címere a Képes Krónikában tévesen van ábrázolva.” A közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt kitűnő történészünkkel, Fehér Mátyással már nem szállhatunk vitába, és nem is kérhetünk további felvilágosításokat. Feltételezhető, hogy valahol ott lehet a „kutya eltemetve”, hogy az ős-magyarok más turkös néphez hasonlóan a kutyának különös szerepet tulajdonítottak. Erre vonatkozólag az első részben a ,.kutyabőrrel” kapcsolatban már kitértünk. Említettük, hogy a nemesi és címeradományozási okmányt (armális) népiesen kutyabőrnek nevezik, de valóban kutyabőrre írt armálisról nem tudunk. A kutyabőr valami bizonyító erőt jelenthetett, vagy utalás a szerződésre,a szerződő hűségére. Cornides és Kállay megemlíti („ősi magyar hitvilág"), hogy a besenyők es a kunok a véreskű alkalmával egy kutyát feldaraboltak, mondván így járjon az.aki a szerződést megszegi. Ezt a gondolatot vélem felfedezni abban a népies fogadkozásban, hogy .kutya legyek, ha...” Akárhogy is van, a türkös népeknél a kutyának a természetes szerepén kívül valami mást is tulajdonítottak, és elképzelhető, hogy később címerképnek is használhatták. A 367
