Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval

Feltételezve, ha oroszlán lenne az Arpád-ház jelképe első ismert címereiket megelőzően is, akkor hasonlóképpen kellene elképzelnünk az ábrázolást. Párhuzamos példa erre Gvula

kán jó megérzéssel rekonstruált címerképe.

Fantázia szülötte elképzelés az Árpádok rekonstruált cimerképére az esetben, ha bizonyítható lenne, hogy az oroszlán volt a jelképük. Az oroszlán testtartása megfelel Imre király pecsétjén látható ábrázolásnak. Az állatkép szándékosan nincsen archaizálva.

Gyük kán (1224) rekonstruált címerképe László Gyük nyomán.

Az Árpád-házi oroszlán-elképzelés kutatói teljesen figyelmen kívül hagyják a mind jobban előtérbe nyomuló és majdhogy bizonyítható Arpád-ház - Attila családi kapcsolatot, mely esetben az Árpádok totemállata a turul! Úgyszintén az Arpád-ház ismén eredetmondája is (Emese és a turul) erről tanúskodik.

Feltűnő és kérdéses, hogy az Árpádok miért ragaszkodtak első címereikben a négylábon lépegető, általunk .keletinek” jelzett oroszlán*ábrázoláshoz. Közvetlen szomszédságunkban egy félévszázaddal megelőzően megjelent már az ágaskodó „brabanti” oroszlán-ábrázolás.

Ágaskodó brabanti oroszlánt használt akár mint pecsét, jelzés vagy már mint címer: Henrik szász és bajor herceg (1114-1146)

Henrik,az Oroszlán (Heinrich der Löwe, 1129-1195)

Welf toskanai őrgróf (1156-1163)

II. Ottó stíriai őrgróf (1159) (oroszlánból stilizált párduc.)

1 150 után pedig rohamosan elterjed az oroszlános címer a Welfekkel rokon vagy velük szolidáris Brabant és Flandira területén, sőt átterjed a mai Bajorország és Ausztria területére is.

A kútforrások nem egyeznek meg az elsőbbség, a megjelenés sorrendje tekintetében. A legújabb szakirodalom pedig teljesen mellőzi ezt a kérdést, ezért mi is eltekinthetünk a további felsorolástól.

Amikor Imre királyunk 1202-ben hét, II. Endre pedig 1223-ban kilenc lépegető oroszlánt vesz fel címerébe, az ágaskodó brabanti oroszlán-ábrázolás már Európa-szerte közismert. Ezért valószínűnek látszik, hogy a hét, illetőleg kilenc oroszlánt céltudatosan ábrázolták keletiesen. Ismerték a törzsekre vagy azok területeire vonatkozó szimbólumot olyan formában, mint ahogyan azt addig is használták.

337