Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval
A jelképek magyarázata sok esetben teljesen önkényes ráfogás. Például a Nap egyik esetben győztes csatára utal (Hajdúböszörmény), más helyen főiskolára (Nagykőrös, vagy tudományt, ifjúságot és diákvárost egyben jelent (Pécs, Mosonmagyaróvár). A fekete szin a bányászat jelképe, írják. (Eddig úgy tudtuk,a gyászé.) A bányászat jelképe a bányászlámpa, amely nagyon helyesen Tatabánya címerében szerepel. Ez utóbbi egyben a legsikerültebb címerek egyike. Nem az a kérdés, hogy a rajzoló mit akart kifejezni, hanem az, hogy magyarázat nélkül mit mond számunkra a címer, fedi-e a mondanivalót, kifejezi-e a lényeget? A címer, mint említettük, történelmi emlék éppen úgy, mint egy régi épület. Magyarországon mindenki felháborodna, ha pl. a tatai várat Bauhaus-stílusban restaurálnák, vagy szecessziós stílusban építenének hozzá egy darabot. Éppen ez az érthetetlen, hogy amikor régészeink kiváló stílusérzékről tesznek tanúságot, a heraldikában ilyen megnyilvánulás lehetséges. Ezek a címerek messze a határokon túl is képviselik a magyar városokat! Az elmonottakat néhány példával igyekszem bemutatni. Kíséreljük meg azonban először felvázolni, hogy mik egy közületi címer ismérvei. Ha címer, akkor pajzsba legyen foglalva, és feleljen meg a címer heraldikai meghatározásának. A címer színei és rajza a heraldika fekete-fehér formanyelvén kifejezhető legyen. A címerrajz legyen olyan, hogy pecsét nagyságúra lekicsinyítve is minden részlete felismerhető legyen. A címerrajz legyen érthető és felismerhető, hogy mit ábrázol. Szimbólumot szimbolizálni nem lehet. A címer beosztása feleljen meg a heraldikai szabályoknak. A címer színei a heraldika elismert színeinek feleljenek meg. Nagy vonalakban tehát ezek azok a szempontok, amelyek alapján közületi címerről beszélhetünk, egy rajzot címernek tekinthetünk. Ezek alapján tekintsük át példáinkat. 1. Debrecen történelmi címere. Kérdés, miért nem lehetett Debrecen történelmi címerét a korszellemnek megfelelően úgy átrajzolni, mint azt az oroszok Moszkva címerének esetében tették? Moszkva megtarthatja történelmi címerét, Debrecen nem? 2. Debrecen új emblémája címerként. Csak alsó része van címeralakba kényszerítve, arany alapon piros fogaskerék, a könyvet jelző hullámvonal nincs határolva, és a felső rész a nagy mindenségbe lendül. Középen a hullámhegy tetején piros virág, majd betetőzésként stilizált kék madárszerűség nagy piros szemmel. A jobb oldalon tömör arany Nap lebeg a rajztól függetlenül. Címer ez? J. Győr történelmi címere és 4. Győr új címere. Középen hasított pajzs. Jobb oldalán kék mezőben fehér fogaskerék piros csapággyal, mögötte fehér kalapács, melynek nyelvén piros írótoll vagy ecset van elhelyezve. A baloldal középen osztva. Felső részében kék alapon egytornyú vár, nyitott kapuval. Alsó rész hullámvonallal hatos osztás, fentről lefelé pirosfehér váltakozik. A jó győriek, úgy látszik, igyekeztek valamicskét megmenteni a majd nyolcszáz éves címerükből. De hogyan illik a két oldal egymáshoz? Ilyen kombináció a stílusérzék hiányára vall. 5. Pécs történelmi címere. A címer felső osztásában II. Józsefre és Mária Teréziára utaló betűk. Ez esetleg elhagyható, ugyancsak elhagyható a polgárságra utaló címer, azaz lombkorona, de mi más kivetni való van ebben a címerben? Jobb, kifjezőbb talán a 6. Pécs új címer szerűsége? Kifejezetten ilyen pajzsot nem ismerünk. Csupa aranyozás, amely fekete-fehér formanyelven kifejezéstelen. A magyarázat szerint az aranyszélű kalapács 320
