Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval
4. Mr. M Wiardi-Beckman címere 1851-bői Arany alapon zöld fa, a címer jobb oldala felezve kék pólyával és alatta ezüst alapon egy szerszámíj. A címer bal oldalán ugyancsak arany alapon oszlop tetején ülő madár (talán az is arany?), amelyet egy zöld alapon álló kutya ugat vagy csodál. Szinte egész népmese kanyarítható ki ezekből a motívumokból, de azt hiszem, a tervezőt kivéve, ez titok marad az utókor részére. 5. Majdhogy gúnycímernek lehetne nevezni Dr. H. Provo (1833) címerét, ahol a bal oldalon piros alapon ágaskodó oroszlán néz szembe a jobb oldalon zöld alapon álló arany kutya, róka vagy farkasszerű szörnyeteggel. Az arany és ezüst fémszíneket fémtárgyak ábrázolására használjuk. Pl. sisak, aranylánc, korona, kard stb. vagy alapként, mert a címerpajzs lehet aranyozott, vagy ezüstözött és a fénylőre tisztított acél pajzs is lehet ezüstös csillogású, ha nem kifejezetten feketének ábrázolták. Sisakdíszként használt oroszlánfej is lehet fém, arany, de egy polgári címerben arany kutya, róka vagy farkas??? 6. Kardot tartó félkar elég ismert és gyakori, de mit akar kifejezni egy kiszáradt fatörzs és egy bunkót vagy fütyköst tartó kar? Biztosan volt magyarázata,és biztosan van valami háttere J.B. Beuker 1851 -böl származó címerének. A szemlélőnek érthetetlen. A fenti hat címer nem elrettentő példa, mert mindenki azt választhatja címerképként amit akar, hanem azt kívántuk bemutatni, hogy ha a címeralapító nem alkalmazkodik az általánosan ismert képekhez, ábrázolási formákhoz, akkor rövid időn belül érthetelenné válik a címere. ,,A címerképek” című fejezetünkben bemutattunk ismert képformákat,és szimbólumokat is ismertettünk. Tartalmilag tehát nem közömbös a kifejezési mód. De formailag sem! Ennek szemléltetésére még kitérünk arra, hogyan nem szabad címert készíteni, és milyen furcsaságok állhatnak elő. III. tábla A címerek oktalan modernizálása nagy divat. Oka talán a tömegízlésben, a történelmi ismeretek hiányában keresendő. A TV-nevelte generáció ismerete horizontális. A történelemtudomány vertikális ismereteken alapul. Hozzátehetjük, hogy a heraldika kizárólag a múltra épült. 1. Amsterdam város leegyszerűsített stilizált címere. Talán ezzel a kifejezésmóddal elértük a határvonalat. 2. Ugyancsak Amsterdam modernizált címere emblémaként az egyik városi tulajdonú üzem részére. Jobb, szebb a szögletes fejű oroszlán? ízlés kérdése. Anakronizmus azonban, hogy a modern rajz alá a középkorból származó jelmondatot nyomtatják. A jelmondat magyarul így hangzik: ,.Hősiesen, elszántan, könyörületesen”. A történelmi jelmondat és a Habsburgok által adományozott császári korona használati joga, tehát a történelmi háttér, elvész a modern rajzban, és a jelmondat érthetetlenné válik. A gondolattársítás az új rajzzal igen nehéz. 3. Leiden város emblémája címerével, ugyancsak városi tulajdonú vállalat használatában. A modernizálásnak a címer is áldozatul esett. A lakosság tiltakozására a harmadik változattal is megpróbálkoztak, sikertelenül. Kérdés, érthetőbb-e egy ilyen modernizált címerkép? Szerencsére ezeket az emblémákat nem is tekintik címernek, és minden heraldikai igény nélkül kereskedelmi célokra használják. Részint az az igyekezet, hogy a város tiszteletreméltó történelmi címerét ne használják méltatlanul a szemetes kocsin, másrészt a tömörített rajz reklámképként szolgál, melyben a részletek elhanyagolhatók. Sajnos a megoldás nem mindig szerencsés. 310
