Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Második könyv - I. rész. A címerrel kapcsolatban…

Sok esetben előfordul, hogy címerünkről kész képet, rajzot nem kaphatunk, és a címerleírásra vagyunk utalva. Ennek alapján kell reprodukálnunk a címert. Gondosan olvassuk el a címerleírást, annak alapján készítsünk vázlatot, és azt vizsgáltassuk felül heraldikában jártas egyénnel. Tartsuk szem előtt, hogy nem csak mi válhatunk nevetségessé, hanem az utódaink is.

Az I. mellékletünk alapján a címerkészítés technikájába kapunk bepillantást. A kivágás J. A. Koopman számtalan rajzzal illusztrált könyvéből való kiragadott példa. Láthatjuk, hogy az arányok, vágások, osztások és maga a szerkesztés mértani szabályok szerint készül.

II. mellékletünkben egy ugyanazon címer változatait mutatjuk be a kor stílusának megfelelően a híres német címerrajzoló Hildebrandt nyomán, kiegészítve a legjobbnak tartott v. Volborth stílusában készült jelenkori címerrajzzal.

III. mellékletünk J. Zeeman által készített kitöltetlen címer, abból a célból, hogy címer vázlatainkat különösebb rajzkészség nélkül is elkészíthessük. Bárki készíthet róla másolatot és felhasználhatja.

A meghatározott alakú címerpajzs, mesteralakkal vagy címerképpel, díszek és tartozékok nélkül is önmagában címer. A legkevesebbként megkívánt két szín a címerpajzs színe és a rajtalevő ábra színkülönbségéből, magától adódik.

Néhány szó még a címer arányairól.

A jelenkori német címerrajzolók hét részre osztják a címert.

Maga a pajzs A = 3, a sisak B = 2 és a sisakdísz C = 3 részt tölt be. Ez bizonyos fokig visszatérés a XIII.—XIV. sz.-beli ormótlan sisakdísz szörnyűségekhez.

A címer pajzsa a lényeg. Zeeman mellékelten bemutatott címerrajzainak arányai sokkal természetesebbek, jobban megfelelnek a valóság arányainak. A sisakdísz mérete ne haladja tül a sisak magasságát. Ez az arány egyébként is jobban megközelíti a magyar kifejezésmódot.

301