Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - IV. rész. Heraldika Közép- és Kelet-Európában
Ezek közül ragadunk ki egynéhányat. Az első már csak groteszk utóhatása miatt is érdekes. Mircea hasasailoldi vajda törvénytelen fia, Vlad Zsigmond kirányunk (1387-1437) udvarában nevelkedett. 1431-ben mint hűbéres-nemes felvették a Sárkány rendbe. Vlad 1436-ban vajda lett. Ebben a minőségében is a magyar Sárkány rend nagy hímzett aranysárkánnyal díszített köpenyét hordta felségjelként, sőt sárkányos pénzt is veretett. Uralma Budán 1447- lg tartott, amikor is Hunyadi János Magyarország kormányzója (1446-1447), hűtlenség miatt elzavarta. Vlad egyik fiát, Vlad-Tepest a nép a „sárkányos fiá”-nak nevezett. Az oláh néphit szerint a sárkány fia az ördög. A sárkány németül Drache, oláhul draku. ami ördögöt is jelent. Erre a névre Vlad-Tepes mint a későbbiekben látjuk rá is szolgált, sőt ő maga is az okmányokat Drakulea, az ördög fia névvel írta alá. Vlad-Tepes-Ttrakuíea az apja ellenségének Hunyadi Jánosnak kegyeibe igyekszik férkőzni, aki bár nem kedveli, de mivel a másik vajdát is kénytelen elkergetni, jobb híján kinevezi Havasalföld vajdájának. Vlad-Tepes-Drakulea hat évig uralkodik állati kegyetlenséggel. Apja ellenségeit a bojárokat kiírtja, de a köznépnek sem kegyelmez. Egykorú rajzok és Németh Ferenc szerint ,,sok féle kinhalált tömegesen alkalmazott! A becslések szerint hatéves uralma alatt legalább negyvenezer, de talán százezer áldozata is volt tömeges terrorjának." Ez valóban hallatlan nagy szám abban a korban. Kegyetlenségének híre egész Európában elterjedt, és számtalan korabeli feljegyzés, rajz tanúskodik róla. Mi magyarok jól ismerjük, hogy mire képes az oláh kegyetlenség. Ugylátszik ezt már Mátyás királyunk is felismerte, mert Drakuleát elfogatta, és tíz évre börtönbe vetette. Drakulea további sorsa számunkra már érdektelen. A Vladok szereplésén keresztül bepillantást nyertünk arra nézve,hogy milyen mértékben függött a hűbéres oláh vajda a magyar felségurától, aki kinevezhette vagy egyszerűen elzavarhatta, hogy esetleg címer hiányában magyar motívumot használtak még a pénzükön is, és hogy pénzüket a sokkal fejlettebb Magyarországon, Budán voltak kénytelenek veretni. Másik példánk ugyancsak oláh országból való. István, moldvai fejedelem - akit az oláhok „nagy” jelzővel illetnek - 1504-ből való emlékköve. István címerként az Anjouk liiiomos címerét használta, de sisakdíszként megjelent a csülaggal ékesített bivalyfej. (Lásd ezt a későbbi oláh szimbólumot az első román bélyegeken is!) Ugyancsak ez az István hatalma tetőpontján címeréből elhagyta az Anjou liliomokat, és helyére a szuverenitás kidomborításaként a kettős apostoli keresztet használta. Ettől függetlenül mind két változatban a magyar király hűbéreseként jelzi magát. Hunyadi János halála után V. László (aki Hunyadi Lászlót kivégeztette) a Hunyadi család ellenségei között keresett híveket. így került Vlad Drakulea előtérbe. Erről Szilágyi Sándor hivatkozva és felsorolva a korabeli okmányokat 1862-ben .Xrdélyország története tekintettel mivelődésre” című könyvében így ír: ..Vlád. a Drákul fia. aki kegyetlenségéért maga is megnyerte az ördög melléknevet, nyerte el a vajdasá got. Midőn a Hunyadi család kegyvesztetté lett, meg azt is-teihanyta László, hogy a kormányzó hozza hűtleneket tett vajdákká, Vlád Drákula pedig nyomban rá, mintegy czáfolatául e szavaknak 400 magyart és erdélyit—gdsJtag Magyar s Oláhországok közti igen gyakori kereskedelmi s más nemű érintkezések folytán volták=cg£S|J»geg-ettetett, a barczasági kalmárokat pedig karóba huzattá.. ^■BnSK^ékeknek követei Vlád dühét nem engesztelék meg,sőt ez hadival egyenesen* Barczaságot lépt<1 Brassó külvárosát, megrablá a templomokat s néhány falut felégetett. Brassó ügyét most a szebeni ispanság magáévá akarta tenni, az oláhországi alattvalókon visszatorlást gyakorolt, s a milyen nagy volt a felek elkeseredettsége, háborúra lehetett kilátás. De időközben Vlád Szilágyi Mihályt a kormányzót meg tudta nyerni s ez a szászoknak kártérítést, fegyverletételt, a békénmaradást parancsolt*). *) Engel Nebenlanderjében IV. 174. I. Eder által közlött okmány.” 241
