Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - I. rész. A címertanról

A heraldikához nélkülözhetetlen a történelem és a régi írások, valamint azok nyelvezetének ismerete. Forrásai ezeken kívül az oklevelek, címeres levelek és ezek gyűjteményes leírásai: a címerkonyvek.

A legrégibb címergyujtemény szerzője a zürichi Conradus de Gure nevű pap. aki 1275 táján halt meg. .Azóta számtalan heraldikai leírás, címergyűjtemény készült kézzel festve és írva. Ezek a kéziratok féltve őrzött kiesei a könyvtáraknak és műzeumoknak. Nagy történelmi értékük miatt, és mert rendszerint a könyvtárak csak kivételes esetekben, beavatottak részére teszik hozzáférhetővé, vagy esetleg egy kiállítás alkalmával kerülnek bemutatásra. Szerencsére ezeknek a címergyűjteményeknek legtöbbje utánnyomás formájában is fellelhető, de a .egszebb nyomdai mű sem képes az eredetiücézzel festett címerek szépségét és hangulatát visszaadni.

Bizonyos tárgykörhöz kapcsolt könyvek jegyzékét nemzetközileg bibliográfiának nevezzük. Ilyen terjedelmes, részletes bibliográfiák külön a kézzelfestett-címerkonyvekkei kapcsolatban nagyobb heraldikai munkákban megtalálhatók. Ezért e helyen csak arra szorítkozom, hogy mint érdekességet megemlítsek és bemutassak egy-két példát.

A .Züricher Wappenrolle”, a zürichi címertekercs hiányosan maradt fenn. 1335-1345 között készült, és az eredeti 587 címer közül 429 van meg.

Számunkra azért fontos, mert a magyar királyok máshol fel nem lehető címereit tartalmazza.

Ugyancsak magyar címereket tartalmaznak a S. Cristophori am Arlperg Bruderschaftbuch és a Gruneberg Konrád-féle címerkönyv.

„Chronik des allgemeinen Konzils zu Konstanz”című munkában Richenthai Ulrik konstanzi polgár feljegyezte az ott tartózkodó magyarok címereit is, akik résztvettek (1420) a zsinaton Zsigmond király és császár kíséretében.

Hírességénél fogva megemlítésre méltó Gehe Herold „Wappenboek”-ja. Gelre Herold családi nevél Heynen címergyűjteménye hitelességénél fogva (1340-1370) az egyik legfontosabb kűtforrás a nyugati heraldikában.

„A Westminster Tournament Roir(Westminsteri Tornatekercs) 2o méter hosszú címergyűjtemény 1511-ből. VIH. Henrik angol király készíttette, nem csak angol, de korabeli, más országbéli címerek is szerepelnek benne.

.Az első rendszert, szabályokat és címerelméletet tartalmazó heraldikai munka Silvester Petra Sanctától származik (1638. Róma). Ő állapította meg a színek mai napig használatos jelzéseit is.

23