Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - IV. rész. Heraldika Közép- és Kelet-Európában
IV. RÉSZ HERALDIKA KÖZÉP- £S KELET-EURÓPÁBÁN A heraldika kezdetben teljesen nemzetközi volt. A pajzsok, a jelek azonosak, a szabályok ugyancsak. A XVI. században kezd bizonyos nemzeti karakter jelentkezni. A címerjog a fejedelmi adományozási jogkor kialakul Ennek dacára a nyugati heraldika nagy vonalakban azonos elvek alapján fejlődik tovább. A Nagy-Magyarországot környező területeken a korai címerfejlöde'st követni speciális irodalom hiányában igen nehéz. Egy néhány kiváló tudósunk közlését kivéve, mélyebbre ható irodalommal nem rendelkezünk. Ezen a helyen tehát csak rámutatni kívánunk arra. hogy ez a tárgykör is mélyreható kutatásra szorul. Az utolsó ötven évben az újabb államalkulatok megkísérlik történelmi múltjukat igazolni. Magyarország feldarabolása után az ezeken a területeken lakó magyarok vagy onnan származók - nem annyira rosszakaratból, mint tudatlanságból - a sok téves információ nyomán nem csak tovább adnak tévedéseket, hanem megkockáztatnak állításokat, amelyek a tények ismerete nélkül nem cáfolhatók meg. Ezért talán nem felesleges nekünk, magyaroknak a heraldika szempontjából röviden áttekinteni a helyzetet. Abból kell kiindulnunk, hogy a történelmi helyzet ismerete alapján, volt-e egyáltalán lehetőség arra, hogy' ezen a területen önálló heraldika kialakuljon? Joggal kijelenthetjük, hogy nem. Hiszen a heraldika a XIII. század közepe táján és végén alakul ki. Korábbi megjelenése a címereknek egész Európában a praeheraldika tárgykörébe tartozik. Kik adhattak címereket a Nagy-Magyarországot környező területeken? Áttekintés szempontjából két időszakra kell felosztanunk a vizsgálat tárgyát. Az első 1200-tól 1700 -1800-ig, a második az ezt követő időszak. A második időszak az új szuverén államokkialakulásának ideje,amikor az új uralkodoház feltehetően élt nemesítési és címeradományozási jogával, sőt a Királyság intézményének alátámasztására igyekezett egy ilyen réteget kialakítani. Ezek többnyire nyugat-európai fejedelmi házakból meghívott uralkodók (pl. Hohenzollern Romániában vagy a Battenberg és Coburg ház Bulgáriában) a maguk címerével a címerszokásaikat magukkal vitték. Tehát az 1800-as évek után a Magyarországot környező új államokban a címeradományok már a kialakult európai heraldika nyomdokain haladtak. Címertörténelem szempontjából, bár igyekeztek régi motívumokat is felújítani, nem alkottak újat, érdektelenek. Heraldikai munkákban nincsen nyomuk, mint jellegzetes vagy különleges címerek, legfeljebb nemesi almanachokban bukkan fel e körből egy-egy név és címer. Ezzel-mmdjárt -arra is köretkeztethetünk. hogy' az új királyságokkal egyidőben jelentkező agszij^yácia, vagy igen-igen régi klasszikus családok révén, vagy a királlyal együtt jött, régi hrSpgÄalidok nostifikálásából keletkeztek, és csak ez után jelentkeztek a teljesen új Alll'lkWm első'korszak érdekel, főleg a Nagy-Magyarországtól délnyugat, déFés délkeleten elterülő területeket szemlélve. A környező területek, tartományok, lassan fejedlemségekké, majd királyságokká alakult önálló kormányzati egységek a Magyar Szent Koronát képviselő király támogatásával, védelmével és jóváhagyásával jöhettek csak létre. 237
