Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek

12. Bethlen Gábor Sárkány rend jelvényébe foglalt címere. Középen fent a családi címer, alatta jobbról a székelységet és a szászokat

jelző címer, balra <r magyarságot'jelentő sas.

15. Brandenburgi Katalin fejedelemnő egyesített címere (1630). 16. Kemény János fejedelmi címere 1661-ből.

19.-20. Apafi Mihály fejedelem címerei.

13.-14. A Bethlen dinasztia erdélyi címerei közül.

17.-18. Barcsai fejedelem címerei.

21. Erdély címere kialakul. Ezen a címeren a szász népcsoport túlzottan hangsúlyozva van. 22. A véglegesen kikristályosodott forma képezte az alapját a törvénybe iktatott hivatalos címernek.

Mint említettük, a bemutatott címerrajzok csak kis töredékét képezik a számtalan változatnak, de a lényeget összefoglalva:

A holdat ugató kutya, mint Szapolyai (Zápolya) János erdélyi vajda, majd magyar király családi .xámerképe keni kőcímerbe.' Felesége, Izabella a magyar felségjeleket és saját címerképeit fűzi hozzá, és ezt használja, illetőleg ehhez hasonlót fia, János Zsigmond.

.és János Zsigmonddal nyílik meg az erdélyi uralkodó fejedelmek sora.

<ak és Bocskai„majd utánuk a Rákócziak címerükben az első fő helyen az úgyneveaOBSpjtelyen családjuk jelképét hordják, ügy látszik ez hagyománya válik, mert a következő fejedelmek, Bethlenek, Brandenburgi Katalin, Kemény János, Barcsai és Apafi címere is hasonló szerkezetű és jellegű.

Báthorynál megjelenik az erdélyi népcsoportok jelzése. A székelyeké a nap és a hold, a magyaroké a sas, a szászokat hét bástya jelképezi.

232