Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek

Későbbiekben királyaink különböző változatokban használják pecsétjeiken, pénzeiken és címerükben a sávos Árpád-házi címert, míg végül a kereszttel egységes nemzeti címerré kirstályosodik. Ezzel igyekeztek kifejezni az Árpád-házi királyainktól származó uralkodói jogfolytonosságukat. így az Anjouk, a Hunyadiak és a Jagellók a magyar állam hatalmát jelképező címereket saját családi címerükkel egyesítve használták. Annak megfelelően, hogy milyen célból és milyen céllal használták a címert, több változatát is ismerjük ezeknek az egyes címereknek. Jó példa erre Mátyás királynak a Turóczi Krónikában megjelent képe, ahol a feltüntetett címeren a jobb felső sarokban a kettőskereszt, a felső bal sarokban az Árpád-házi sávok, az alsó jobb sarokban Csehország címere (melyet birtokolt) és a bal sarokban pedig saját hollós címere szerepel.

Magyar címer 1529- bői, a fő helyen a Szapolyaiak címerképével:

216

A magyar országos címer a zürichi cimertekercs szerint. A teljes címer sisakkal és sisakdísszel.

Az ország zászlója III. Béla kezében (az. ú.n. bécsi Képes Krónikában).

Mátyás király képe a Turóczy krónikából.