Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
elő. A címereket csőrsisak díszíti. Hazánkban különben a rostélysisak nem játszotta azt a szerepet a heraldikában mint külföldön, ahol a XVI. sz. második felére általános lett a szabály, hogy a pántos sisak a nemeseket, a csőrsisak a polgárokat illeti meg” (Áldásy). Ennek oka az, hogy ellentétben a külfölddel, hivatalosan nem volt polgári címerünk. A Habsburgok idejében vált szokássá, hogy a nemeseknek rostélypántos sisakot adtak, de mint Csorna keserűen megjegyzi, a magyar nemesek ellentétben a némettel, polgári sisakot kaptak, ezzel is hangsúlyozva, hogy kevesebb, mint egy német nemes! Kistárkányi Dénes címere 1434-ből. A Hunyadiak V. László által 1453-ban adományozott oroszlánnal bővített ősi címere. Világhírű magyar címer. Majd minden heraldikai könyvben példaként szerepel. Kistárkányi Dénes 1434-ben nyerte Zsigmond királytól. A hagyomány szerint éjjel a király sátortáborába egy farkas osont be. Dénes felugorva nyughelyéről egy szál ingben kirohant, és puszta kézzel megölte az ordast. A két kéz a sisakdíszen világosan kifejezi a történteket. A címerképre azonban odafestettek egy kardot is,amely a farkast átszúrja. Kard nélkül nem lehetett nemesembert ábrázolni.. A címer jellemző példa a magyar naturalisztikus címerképre. Zsigmondot követően Albert és V. László idejéből nem sok címerről tudunk. Hunyadi János mint az ország kormányzója szintén adott címereket, nem mind ismerjük, elég ritkák. A XV. században a lőpor feltalálása megváltoztatta a hadviselést. A harcos - harcos elleni küzdelem, az egyéni vitézség háttérbe szorult, a lovagból udvaronc lett. A királyi udvarok fénye, pompája, a rang és mindezzel járó díszes címer dekoratív jelentőséget kapott. A templomokat, várakat, kastélyokat címeres freskókkal díszítették. Pecséteink kidolgozottabbak lettek. Divatba jött a díszesen faragott sírkő az elhúnyt címerével. Az armálisokon kívül újabb kiforrásokkal bővült a heraldika. A Vajdahunyad-vár, a kassai dóm címerei becses felvilágosítással szolgáinak, több más között, erről a korról. Mátyás király számos és különböző címere maradt fenn okiratokon és műemlékeken. A címeilSSaSwk- megfelelően változtak, hogy a király hol és milyen minőségben használta, pl. min^gfjjqfcragy cseh király,.vagy esetleg valamely tartományt tüntetett ki címeradományával. IwfjSöBprályunkkal bevonult a reneszánsz szellem a maga pompázó stílusával. A hivatásos címerfestők munkái díszesebbek, néha a szép művészi kereten több a hangsúly, mint magán a címeren. A XV. sz. vége felé a művészi szabadság olyan mértéket ölt, hogy már nem számol a heraldika szabályaival, és olasz mintára ornamentikus keretben elhagyja a sisakot, sisakdíszt,és nemlétező címerformákat alkot. Megindult a hanyatlás. 204
