Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek

európai újdonságokat úgy a fegyverkezés mint egyéb tekintetnben első kézből kapták. A Nyugat- Európában lábra kapott lovagi mozgalom ideális célkitűzéseivel és sallangjaival a ,,szent” háború színhelyein teljes egészében kibontakozhatott, a szervezet alapja a hűbéri kötöttség, a feltétlen szolgálat. A lovagi eszme és szemlélete, hogy csak egy példát említsünk, a Cid (El Cid) legenda formájában napjainkban is ismert.

Az ibériai térségben az egyesült keresztény sereg 1195-ben Álarcosnál megsemmisítő vereséget szenvedett a móroktól, és úgyszólván egész Castilia újra a'mór uralom alá került. Imre királyunk házassága idején Aragóniái Konstancávai az ibériai félszigeten a helyzet nem volt éppen kedvezőnek mondható.

Nézzük át tehát Donászy Ferenc megállapításainak és érveinek lényeges pontjait.

Donászy sok helyen maga szolgáltat ellenérveket: így megállapítja, hogy „a honfoglaló magyarság . . . érintkezésben állott a: arab művészettel . . . előkelőinek vise le te teljesen arab díszítésű volt.” Hivatkozik nagy törénészünkre és numizmatikusainkra (Hóman Bálintra és az éremtan más kiválóságaira), és megállapítja, hogy érmeinken a XIII. sz.-ban „bizánci és arab pénzverők működésé ismerhető fel.” Továbbá ,,érmeinken keleti motivumű ornamentális ábrázolásokat . . . találunk.” Megemlíti, hogy ugyancsak megindokolva Hóman Bálint szerint Jll. Béla szükségesnek tartotta a királyi jelvényeknek pajzsra való alkalmazását”. Továbbá a csíkozások feltételezhető nyomait időrendben mellőzve, arra az önkényes megállapításra jut, hogy a címer spanyol hatásokra mutat, tehát Imrének Aragóniái Konstancávai való házassága után jöhetett csak létre, azaz 1198 után! Minden bizonyítékot nélkülöző feltevés.

Donászy megállapítja, hogy a címeren a vágások voltak a lényeges jellemzők, mert ez a jelzés maradt fenn, és vált használatossá az. Ár pád-házhoz való kapcsolat kiemelésére.

Tény, hogy Imre (III. Béla) idejéből nem találni Európában az Árpádokéhoz hasonlóan vágott pajzsot, és a több oroszlán ábrázolása és tartása is elütő az addig ismertektől. Maga a pecsét-i&jjj5edülállóv mert az első olyan pecsét, amelynek minkét oldalán címer van. Felsorol példákáMle ezek mind későbbi keletűek.

Mindezen latolgatás után következik a „spanyol hatás” elképzelt igazolása.

Imre királyunk - ismételjük - 1198-ban vette feleségül Aragóniái Konstanciát, akinek kíséretében lovagok, apródok, szolgák esetleg mesteremberek, de nem valószínű, hogy jogtudósok érkeztek hazánkba. A jövevények közül többen letelepedtek; és Imre halála-után;

Pecsétet helyetteítö rajz, úgynevezett ,,rueda”. Leon királyai használták okleveleiken. Jellemző az oroszlán egységes ábrázolási módja az iszlám által meghódított és azzal határos területeken. A sumirológusok által az esztergomi oroszlánok hasán titkos jelnek vélt három rovátka is felismerhető.

Kastilia és Leon spanyol királyságok egyesített címereit a kor leghíresebb címermestere (herold) Matthew Paris tervezte meg. Az oroszlán az új divatnak megfelelően már két lábon ágaskodik.

192