Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
latban. A következőkben — a heraldikai szabályainak szem előtt tartásával - a tárgyi bizonyítékok, magyarországi címerek előfordulásáról, a magyar heraldika történetéről szólunk. Az élő heraldika korszaka hazánkban XII.-XVI. sz. közötti időszakra esik. A kezdeti időből aránylag kevés eredeti címeres emlékünk van, és ami fennmarardt, az is főleg pecsétek formájában maradt az utókorra. A fejlődés sorrendjében a magyar heraldika is a heraldikailag meghatározott címer eredetét vizsgálva, a zászlót és az azon lévő jelzést majd a sisakdíszt tekinti kiindulási pontnak. Címereik voltak királyainknak, az őket képviselő tisztségek viselőinek, a nagybirtokkal rendelkező ősi családoknak és a bejött idegen származású lovagoknak. A magyar címertani munkák a címer előfordulásnak sorrendi kérdését hazánkban mellőzik. Az eddig ismert első címerünk 1190-ből származik - III. Béla királyunk pénzén - pajzsba foglalt kereszt. III,Béla- királyunk- fenterrúkettcímerét -követi sorrendben mint- csaiádf és-egyberr államcímer Imre király kettős pecsétje 1202-ből, majd mint harmadik, Jakab nyitrai esperes pecsétje 1217-ből, melynek ábrázolása rongált állapota miatt nem meghatározható. Ezt követi II. András címeres pecsétje 1223-ból és Patafia Péter 1238-ból származó pecsétje. Ezt az időt megelőzően,azaz 1190 előttről a tudomány mai állása szerint magyar címerről nem tudunk. Megemlítettük, hogy ismerünk a heraldikát megelőző időből elképzelt és feltételezések alapján rekonstruált címerképeket, de ezeknek címer formájában fennmaradt tárgyi bizonyítékuk nincsen, és ezek az elképzelések nem tartoznak szorosan a történelmi alapon nyugvó heraldikához (Praeheraldika). Első címereink szorosan összefüggnek Árpád-házi királyainkkal, illetőleg az Árpádházzal,az Árpád családdal. A heraldika kezdeti idejében még nem létezett kifejezett állami címer. Az uralkodó címere egyben az ország címere is. Uj uralkodóház uralomra jutásával, vagy bekebelezett új országrészek jelzésével a jogfolytonosságot kifejezni kívánva a volt uralkodóház címerképe is helyet kap az új címerben. Látni fogjuk, hogy ezen az alapon élt tovább az Árpád-ház címere a legutóbbi időkig. Az első címerünk a pajzsba foglalt kereszt III. Béla pénzén 1190-ből származik, mégis családi jellegénél fogva az Árpádok vágott oroszlános címerét helyezzük az előtérbe heraldikai vonatkozásai miatt. A kereszt mint hatalmi, uralkodói jelvény már előzőleg (1190 előtt) is ismeretes Árpádházi királyaink hatalmi jelvényeként, és mint látni fogjuk, címer formájában is álladósult, de a vágott „Árpádsávos” címer új fenomén, az első kifjezetten családi címer. Árpád£|zi királyaink első címereiken kilenc vágású pajzsot használtak, amelyben a vágások közettJEBfenc, illetőleg hét lépegető tartású oroszlán szerepel. Imre királyunk 1202-ből származó «merének szerkezete és stilizálása abban a korban váratlanul annyira tökéletes, hogy a külföldi heraldika is figyelemreméltó példaként tartja számon. A heraldikusok arra következtetnek, hogy a címer alkotója a külhoni heraldikában is jártas egyén lehetett, és esetleg Margit francia királyleánnyal, vagy Imre király feleségével Aragóniái Konstancával jöhetett Magyarországba. 186 Patafia Péter címeres pecsétje 1238-ból.