Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
Ez a figyelmeztetés idegenben élő olvasóim számára szól, mert tudjuk, hogy a hazafias lelkesedésből fakadó ,.magyar kultúra” felesleges hangoztatása sok esetben nem helytálló. Nem állíthatjuk, hogy az első címerek Európában a magyaroké voltak. Magában már az is nagy eredmény, hogy egyes nemzetiségi és törzsi címerképeinket feltételezni és ismerni véljük a címer kialakulását megelőző időszakból. Ellene szól ugyan, és meg kell említenünk, hogy ezeket a vélt totemállatokra utaló címerképeket kizárólag a honfoglaló magyarságnak tulajdonítani kétséges, ugyanis: „ . . . a honfoglaló magyarok sírleletei úgyszólván kizárólag novényi-palmettás díszítőelemeket mutatnak, viszont az állatmotivumok az avar időbe nyúlnak vissza. . . ” (László Gyula). Óvakodnunk kell azonban attól, hogy a valóságon alapuló heraldikai képünk el ne rajzolódjon. László Gyula által, Györffy György nyomán rekonstruált nyugatról beköltözött genusok cimerképei. (A cimerképek a Képes Krónika formanyelvét tükrözik.) 1. Hahót 6. Hont Pázmány 2. Nagymartom család 7. Győr 3. Balog 8. Rátát 4. Ják 9. Gut-Keled 5. Hermán 10. Héder A rekonstruált és bemutatott címerekkel kapcsolatban Györffy György (1977) megkülönböztetéseket tesz. A címerképeket nemzetségfői genusokra, törzsfői genusokra (ez utóbbiak az oroszlános címerek) osztja fel. Ezenkívül bemutat a nyugatról beköltözött genusok címerképei közül is egynéhányat, és megjegyzi, hogy ,,a magyar nemzetségek a pogány totemisztikus hiedelmekben gyökerező állatos cimerképet viseltek, míg a nyugati nemzetségek jellegzetes heroIdalakokát.” Mielőtt rátérnénk a magyar címerképekre és címerekre, megkísérelek átfogó képet adni röviden a nyugati nemzetségekről és az első bizonyítható címerünket megelőző időszakról. Annak okát keressük, hogy a címerhasználat miért terjedt el hazánban viszonylag lassabban, mint a szomszédos területeken. Másrészt megrögzött tévedésekre igyekszek rávilágítani, amelyeket a legújabb kutatások felszámoltak. A'hénriuLká a történelemtudomány segédtudománya, és így a történelem ismerete nélkül öncélú, dekoratív, holt anyag. A heraldikát a történelem tölti meg élettel. Ezért elkerülhetetlen, hogy adott esetekben ne térjünk ki történelmi tényekre és azokból fakadó okokra. Minden fejlődő tudomány az elődök eredményeire épít. de hiba. ha az eredményeket szolgai módon, kritika nélkül veszi át. ilyen átvett hibák, hibás meghatározások azután nemzedékekeken keresztül használatosak, sőt a köztudatban is megrögződnek, és nem egyszer 175