Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
Azt is említettük, hogy fejedelmi személyek hűséges szolgálat jutalmazásaként címerük egy tort részét ajándékozták címerképként kitüntetett alattvalójuknak. Pl. Balugyánszky Mihály magyar jogtudós szentpétervári egyetemi tanár, aki fiatalkorában a cár gyermekeinek nevelője is volt, hasonló kitüntetésben részesült. Balugyánszky készítette el a tizenöt kötetes új orosz törvénykönyvet, és ennek a nagy munkának elismeréseként új címert és rangot kapott a cártól 1837-ben, melybe a cári sast tört formában is felvették-A címertörés a XX. században divatját múlta. Egyesített címerek esetén a címerképeket teljes egészükben ábrázolják. A címer jobbfelső negyedében a Balugyánszky de genere Tryvdar család címere. Alatta az alsó jobbalsó negyedben egy könyv, alatta római XV- szám, ami a tizenöt kötetes törvénykönyvre utal. A középen hasított címer bal felét a megtört cári sas tölti be. Blason, Blasonieren kifejezés onnan ered, hogy a heroldok a lovagok megérkezését kürtszóval jelezték (blasen = trombitálni, kürtöt fújni), egyben bemutatták fegyvereit, és közölték színeit és címerét. Más elmélet szerint „blasus” latinul fegyver, és ebből a szóból igyekeznek levezetni. (A fegyver leírása.) Újabban a német címertanban „Heraldische Kunstsprache”-nak is nevezik. A régi világban a címer eredetije, esetleg a családban őrzött egyetlen példány igen féltett kincs volt.Nem állt mindig rendelkezésre alkalmas hozzáértő másoló. A címeradományt és nemességet igazoló királyi leiratokról is elmaradt néha a kézzel festett címer, és ehelyett azt a heraldikai szabályoknak megfelelően leírták. Így minden hozzáértő a leírás nyomán elkészíthette a címert. így alakult ki a címerleírás (Blasonierung) a heraldikának lényeges mellékága. Ezért fontos a címer részeinek, a pajzs beosztásának pontos ismerete, mert ha a heraldikában jártas vésnök vagy rajzoló a megfelelő szakkifejezésekkel leírt leírást kézbeveszi, annak alapján fel tudja vázolni a címert. A címerleírás árnyalati eltéréseiből sokmindent meg lehet tudni az új címertulajdonos származásáról és családjáról, ami történelepitudománvi kutatások szempontjából is fontos. A címelírás megállapított sorrendje: 1. a pajzsról, 2. a sisakról, 3. a sisakdíszről, 4. a takarókról,-S. JT-pajzstartókról (ha van), 6. a jelmondatról, 7. címerpalástról és csak azután az esetleges többi kellékről szólunk. így érthető a heraldikai könyvek felosztása is, amelyek hasonló fontossági sorrendet követnek. A címerleírásnál a pajzs alakját, helyzetét nem szükséges megadni, de legtöbb esetben erre is kitérnek. A pajzs leírását a mázokkal kezdjük, majd a felosztás (vágott, hasított,) következik. A leírást a pajzs jobb szögleténél kezdjük. Balugyánszky Mihály címere. Címerleírás (Blason, Blasonieren, Blasonálás) 168
