Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek

,,Ami a rendjeleket illeti, ezek tulajdonosaik címerükkel egyesítve szokták használni. A szoros értelembe vett (lovag-) rendi jelvényeket, a máltai és német lovagrend jelvényeit - ke­resztet különféleképpen lehet - címerrel együtt használni; vagy' a címert teszik a keresztre, vagy a cimerpajzsot negyedelik a jelvénnyel, régebben pedig a rendi jelvényt a pajzs mellett is alkalmazták. A jelenlegi uralkodók vagy államfők által adományozott rendjeleket a címer korul szo­kás alkalmazni, és pedig a nagykereszteket láncukkal vagy szalagukkal olyképp, hogy a lánc vagy szalag a pajzsot körülfogja és a jelvény a pajzs alatt függ, míg a többi osztályok jelvé­nyeinél a szalag a pajzs mögött fut körül és csak a pajzs alsó szélén látható a jelvénnyel ezvütt.” A második világháborü Magyar Katonai kitüntetései közül: 1. Tüzkereszt, koszorüval és kar­dokkal. Felirata a ..Hazáért”. A szalagra helyezett fémpántok a sebesülésre utaltak. 2. A Magyar Szentkorona Rend lovagkeresztje hadidiszitménnyel és kardokkal. (Lovagi cím nem járt vele.) 3. Magyar Koronás Elismerő-érem, az ügynevezett Signum Laudis. Ha háborüban kapta az illető, akkor hadiszalagon és azon elhelyezett kardokkal volt díszítve. Címertörésnek nevezzük az eredeti címeren történő változtatásokat, amelyek a család egyes ágainak megkülönböztetésére, származási fokozatára vagy társadalmi helyzetében be­állt változásokra utalnak. A címerörés meghatározás a magyar heraldikában kétes értelmet kapott. Egyrészt azért mert a címertörés a magyar címerekben olyan ritka, hogy gyakorlati szabályok fel sem állítha­tók, másrészt, mert a címereken történő változtatások Franciaországból indultak ki. ahol fő­leg a kétes vagy házasságon kívüli származás jelöléseként alkalmazták. Németországban nem fektettek különösebb súlyt erre a kérdésre; a bastard legtöbb eset­ben új címet és címert kapott. A katofScus Habsburg birodalom országaiban nem dicsekedtek azzal, hogy házasságon kívüli gyermlkéik vannak, és fordítva, nem volt dicsőség házasságon kívül születettnek lenni. Talán^Sgyetlen kirívó kivétel Don Juan de Austria esete, aki V. Károly (német-) római császár természetes fia volt, és aki nevében anélkül, hogy bármilyen magasabb rangot kapott volna, használhatta az „Ausztria” családnevet. Mint II. Fülöp spanyol király féltestvére kizá­rólag neve és származása alapján királyi hercegeket megillető hivatalokat kapott, de rangja szerint csak egyszerű nemes volt. Címertörés 165

Next

/
Thumbnails
Contents