Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
A felsorolt rendek dotációkkal (adományok), esetleg bárói vagy lovagi címmel jártak. A rend jelvényének hordozója egyben rendi tag is volt, amennyiben az adomány nem csak kitüntetésjelleggel bírt. 1921. november 5-én a győztes hatalmak arra kényszerítették a magyar törvényhozást, hogy a Habsburg-házat detronizálja. Megszűnt a perszonálunió, és a Magyar Királyság mint önálló állam élt tovább. Bár e fejezet bevezetésében szóltunk erről, mielőtt tovább mennénk, mégegyszer szeretném az olvasó figyelmét felhívni a kitüntetés, érdemrend, rendjel és rend fogalmának a különbözőségére. E könyvben a rendjellel kívánunk foglalkozni mint.a címer tartozéka és heraldikai címerjel. Elkerülhetelen azonban, hogy a félreértések elkerülése végett ne szóljunk a rendjel néven adományozott kitüntetésekről, amelyek tulajdonképpen érdemrendek. Az 1921 után tovább élő Magyar Királyságban ügy látszik még tovább élt bizonyos helyes heraldikai érzék, és a kitüntetésnek megfelelően, ha nem kifejezetten rendjelről volt szó, az érdemrend megjelölést használták. A személyes kitüntetés, elismerés jele helyesen érdemrend, érdemérem vagy egyszerűen csak vitézségi érem. Vitézségi éremről szólva kiragadok egynéhány példát kegyeletből a második világháborúban, a harctéren szerzett katonai kitüntetésekből melyet csak kevés túlélőnek volt módjában meg is kapni. A magyar gondolkodással nem fér össze, hogy kiváló szolgálat jutalmaként elnyert kitüntetésektől megfossza azok viselőit, azért mert az Osztrák-Magyar Monarchia keretében kapták. Jogosan szerzett rendjeleket, érdemrendeket és kitüntetéseket akit megilletett, hordhatta. Fokozottan vonatkozott ez a katonai kitüntetésekre, amelyek személyi bátorság és nem a politikai magatartás jutalmazásául szolgáltak. A Szent István és a Mária Terézia rendet törvényesen elismert magyar rendként felújították. A Mária Terézia rend és a Szent István rend adományozási jogával - bár igen ritka esetben — élt a kormányfő. Szükség volt azonban kitüntetésre a magasabb rendű elismerés jeleként, ezért a törvényhozásjóváhagyta a Magyar Érdemrend alapítását. A Magyar Érdemrend katonai és polgári tagozatának több fokozata volt, amelyet az érdem arányában kitüntetésként adományoztak. 162 .Magyar Édemrend Szent Koronával ékesített nagykerersztje (első fokozat) hadiszalagon kardokkal” meghatározású kitüntetés rendcsillaga. Magyar Érdemrend nagykeresztje hadiszalagon kardokkal. (Mindkét érdemjelet vállon átvetve, mellen keresztezve hordták,.)