Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
A Sárkány Rend bemutatott, és eddig elismert jezését egyes kutatók vitatják. Allitólag a helyes ábrázolás szerint a sárkány szájával a saját farkába harap. Gondolom a címerrajzolók önkényéből fakad ez a vita, hol így, hol úgy rajzolták. Lényeg a sárkány, és nem az, hogy leharapja-e a farkát vagy nem, bár az ábrázolás mikéntjének is lehet szimbolikus jelentősége. Tény, hogy a müncheni múzeumban őrzött szövetmaradvány hímzésén és a fennmaradt jelvényeken, valamint címereken is a sárkány farka saját nyaka köré fonódik. Példa erre Chapy Andrásnak Zsigmond királyunk által 1418-ban adományozott címerének korabeli rajza, ábrázolása. Miért vonjuk kétségbe Zsigmond királyunk címermesterének készségét? Neki csak ismernie kellett a helyes ábrázolást. (Turul 18) ,A Sárkány Rendet többen mint a második magyar lovagrendet említik. Ez az állítás nem egészen fedi a tényeket. Egyéb okiratokból ugyanis kitűnik, hogy a Sárkány Rend két régebbi magyar lovagrendet is egyesít, ill. beolvaszt magába. T.i. az Aranysarkantyús Rendet (németül: Orden vom Goldenen Sporn) és a Szent Kereszt Rendet (németül: Orden vom Heiligen Kreuz).” (G. Payer A.) A Sárkány Rend alapítólevele - amelyet ugyancsak a Nemzeti Múzeumban őriznek — említést tesz a Szent György Rendről. Sajnos, az említett Aranysarkantyús Rendről és Szent Kereszt Rendről közelebbi adatok nem állnak rendelkezésre. A Sárkány Rend jelvényéről, az 1394- ből származó Lipót ausztriai herceg címerén is maradt fenn ábrázolás. Ez arra enged következtetni, hogy kezdetben a Rend csak mint Társulat működött, mert Zsigmond királyunk csak később 1405-ben emelte Lovagrenddé. Tekintettel arra a körülményre, hogy a Sárkány Rend alakulása és alapítása a XiV.-XV. sz.-ra esett, célkitűzései már nem voltak annyira ideálisak mint a Szentföldön létrejött rendeké. E korban inkább egy szűkebb társaság politikai összefogásának tekinthetjük, melynek tagjai a király személye köré csoportosultak. Céljaik inkább a belső rend biztosítása, kölcsönös segélynyújtás stb. voltak. Mindamellett összefogás mindenféle pogány, sizmatikus és vallásellenessel szemben. Zsigmond királyunk kezdetben ingadozó trónját e lovagok segítségével erősítette meg. A Sárkány Rendnek két fokozata volt, elsőbe a bárók tartoztak. Jelvényük a sárkány volt, mely az ábrákon szájával saját farkába harap. A sárkányon görbített kereszt. A lovagok a második fokozat jelvényét kereszt nélkül viselték. Fennmaradt okiratok igazolják, hogy a Sárkány Rendbe - többek között - III. Ernő (Ernstflroiztriai herceg, Alexander litván nagyherceg, s a későbbiekben Albert királyunk adományaidén több angol királyi herceg is felvételt nyert. Chapy András címere 1418-ból a Sárkány Rend jelvényével Meg kell említenünk, hogy Mátyás királyunk is foglalkozott lovagrend alapításának gondolatával. 1472-ben ,,arma Christi” Krisztus fegyveresei elnevezéssel kívánt harcos lovagrendet alapítani a törökök elleni küzdelemre pápai hozzájárulással. (München,'Bayerische Staatsbiblithek, Cg. 6006, föl. 2-3.) 149
