Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
A hadiszerencse változott, és árulás következtében 1522-ben Rhodos is török kézre került, Szolimán elfoglalta a szigetet. A menekülésre kényszerített johanniták végül is V. Károly adományaként Málta szigetén kaptak birtokot és letelepedési engedélyt. Ettől kezdve nevezik a johannitákat máltai lovagoknak. A Rend története a továbbiakban az európai háborús viszonyoknak megfelelően változott. Kaptak, és elvesztettek birtokokat. A francia forradalom után Napoleon Málta szigetétől is megfosztotta a Rendet, és ezt követően a Rend közjogi és birtokjogi helyzete is meggyengült. A johanniták 1798-ban Triestbe, majd Rómába költöztek, ahol jelenleg is a Rend nagymesterének a székhelye van. Az 1814-i párizsi békében Anglia kapta meg Málta szigetét, és így az végleg elveszett a Rend számára. Végül is az Ausztriai Császár közbenjárására itáliai birotokaik egy részét visszakapták. A Rend címere vörös, illetőleg fekete alapon ezüst máltai-kereszt. A Rend nagymestere Ausztria-Magyaroroszágon hercegi rangot viselt,jelenleg kardináJisi rangban van. A Máltai Lovagrend mindenkor a pápát ismerte el legfőbb védnökének. A Rend nagymesterének székhelye Rómában exterritoriális jogokat élvez, másszóval diplomáciai területenkivülisége van, bár ez csak egy épületre korlátozódik. Ez a jogkör mégsem csupán diplomáciai külsőség, mert a Rend bélyegeket bocsájt ki, útleveleket állít ki, és diplomáciai testületet tart. Tehát közjogi szempontból teljesjogú állam, és mint ilyen az egyetlen szuverén lovagrend. „A Rend ma is egy” de vallási függőség és engedelmesség dolgában (obediencia) katolikus, evangelikus-református, anglikán és orthodox vonásokat mutat. Félreértésre ad okot az a körülmény, mely szerint a protestáns lovagok, akik a reformáció következtében eltávolodtak a Rend központjától, változatlanul eredeti elnevezésüket használják. A johanniták brandenburgi bailije a XIV, sz.-ban a brandenburgi őrgróf (1318) védnöksége alá helyezte magát. A harmincéves háború oka a vallási feszültség volt. A katolikus Liga és a Protestáns Unió álltak szemben egymással. Ez a világnézeti különbség határozta meg a protestáns lovagok helyzetét. A Pöfogz Királyság megalakulás után a Hohenzollern-ház állt a „Johannita Rend” élére, később rfiWTnémet császárok is fenntartották a Rendet. A Német Császárság megszűnésével 1918 utánT Német Köztársaság területén a Rend hivatalosan megszűnt, viszont Hollandiában és Svédországban lévő tartományi bailik önállósították magukat, és változatlanul kifejezetten protestáns Rendként működnek tovább, Jonnaiter Orde in Nederland (Németalföldi Johannita Rend) és Johanniter Order i Sverige (Svéd Johannita Rend) néven. Angliában, The British Order of St. John (Brit Szt. János Rend) a nevük. A Máltai Lovagrend címere. Porosz Johannita-rendjel. Abban különbözik a máltaitól, amennyiben a kereszt szárnyai között nem liliom van, hanem a porosz sas. A németalföldi és svéd rendjel is különbözik, hasonló eltérésekkel. 141
