Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek

1. Csuporsisak XII. sz. (5-8 kg.) 2. Csöbör sisak XIII. -XIV. sz. 3.-4. Csőr, csőrös vagy csatasisak XIV. -XV. sz. (20 kg!) 5. Pántos vagy torna sisak. Ebből alakult ki a diszsisak. 6. Vaskalap „saladé” néven is ismeretes igen sok formában,sőt rostéllyal is. Címerekben elég ritka.

7. Rácsos tornasisak XVI. sz.

Külföldön mégis mutatkozott rangjelző különbség. A franciáknál a királyoké szembenéző, aranyozott nyílt sisak, a főrendeké arannyal díszített ezüst, kevésbé nyílt volt,és a rostély 11 pántból állt. A grófoké hasonló volt, de 9 pánttal, a báróknál már csak 7 pánttal. A sisak tartása, állása - rendszerint — félprofilú. Nemeseknek 3, 4, 5 rostélypánt járt, asszerint, hogy milyen régi volt nemességük. Uj nemeseiknél a sisak mindig zárt, és profilban ábrázolt. Még lovaggá nem ütött fiatal francia nemes címerében jobbra fordított és nyílt volt a sisak, rostély nélkül. A bastard-nak (házasságon kívül születettnek) rendszerint balra fordított zárt sisak járt.

1752-ben Mária Terézia királynő rendeletileg szabályozta a címerábrázolás módját. (A magyarok királyi kancelláriája Bécsben székelt, itt állították ki nemesi adományleveleiket!) A jelzett rendeletben sisakábrázolás mikéntjéről is utasítások találhatók.

A súlyos sisakok eredetileg bőrrel voltak párnázva. Súlyuk 5 - 8 kg körüljárt, sőt az u.n. csőrössíSSPmlya elérte a 20 kg-ot is. Utóbbi súlya azonban nem a fejen, hanem részben a nyakszirtsn^fészben a vállon nyugodott. A festett címersisakoknál a bélést vörös, régebben zöld és fekete színnel jelölték.

A sisakábrázolásokon a szegecseléseket is feltüntették, jelezve, hogy a sisak több részből állítódott össze. Még a lyukasztások — melyek az orom és egyéb díszek felerősítését szolgálták - is láthatók rajtuk. >rA csuporsisak lapos teteje szinte megkívánta, hogy valami díszt helyezzenek rá.”

115