Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek

1) A XIII.—XIV. sz.-ban természethűen ábrázolták a sast, úgy, ahogy az elejtett madár kinéz. Feje felfelé tekint, a tollazata lóg.

2) Ábrázolás a XV. sz-ból. ,,A heraldikai sas szárnyán gyakran látni lóherevégű, vagy félhold alakú pántokat. Valószínű, hogy e pántok az élő heraldika korából, a bőrből vagy más anyagból kivágott sasnak a pajzsra való felerősítésére szolgáltak.” (Bárczay)

3) Stilizált sas szárnyai kifeszítve.

4) , 5), óljL^es-ábrázolásának változatai.

7) Római vjyy ,,katonasas”. Igen szép és mutatós, de nem heraldikai ábrázolása a sasnak. Az utóbbi két évsífeaBttán új állámcímerekben tűnik fel újból.

5) A bizálWflcétfejű sas. A német-római és az orosz császári címerben.

9) Helyesen rajzolt korunkbeli címersas. A szárnyon látható két rozetta a felszegezés módjára emlékeztet, mint a 2. számú ábránál említettük.

10) ,11) A mondabeli magyar turul. Hasonló ülő helyzetben ábrázolták AttUa zászlóján a sast a középkori

képeken, valamint a sas régies formában, László Gyula által közölt magyar nemzetségek rekonstruált címerein látható ábrázolásban.

108