Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
Minket magyarokat különösen érdekelnek a címerben megjelenő állatképek, mert ősi, törzsi jelzéseink is ezekre utalnak. Ugyancsak érdeklődésünkre tart számot a rovásírásunkhoz közelálló vagy ahhoz hasonló kézjegy. (Külföldi kutatók megállapítása!) Félreértések elkerülése végett talán helyesebb, ha heraldikai vonatkozásban „mester-jel”ről, vagy még inkább ,,kéqegy”-ről beszélünk. E gyűjtőszó alá vonhatjuk össze a monogramot és hasonló egyéni jelzéseket, melyek esetleg címer szempontjából számba jöhetnek. Ezekből a mesterjegyekből vagy mesterjelekből alakult ki egyrészt a kereskedelmi életben a „védjegy”. Ismertebb idegen nyelveken a ,.Hausmarke”, „handelsmerk”, „Trade mark”, „marque deposee”. Másrész, ugyancsak ezek a mesterjegyek jelennek meg pajzsba foglaltan is, címer-jelleggel. A címerképekből néhányat bemutatunk. A helyzet ugyanaz mint a mesterképek esetében. A címerképeknek is végtelen a számuk, mert a kiapadhatatlan emberi képzelőerő termékei. Neubecker-Rentzman Címerkép-Lexikon a sas alkalamazott variációiról 1061 ábrát mutat be. Hasonló az eset a többi címerképpel kapcsolatban is. Az apostoli keresztnek 77 változata van, melyből 36 magyar, és így tovább... Modern, jelenkorbeli tárgyak ábrázolásától — mint címerképtől — tartózkodjunk. Egyrészt nem stílusos, mert egy lovagi sisak alá nem illik egy autó, másrészt erősen kereskedelmi jelleget kölcsönöz a címerformában közölt képnek, hiszen egy ilyen ábrázolás kétségkivül már nem címer. Cimerképek, természetes képek 103
