Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
III. tábla. 1. Alsó fekvésű, 2. felső fekvésű pólya. Emelt pólyának is nevezik. 3. Kettős pólya. 4. Vágásos pajzs. 5. Fonál, vagy egyesek szerint léc, a pólya fele-vastagságú változata. 6. Kettőzött kettős fonál. 7. Baloldalt hasított és 8. Jobboldalt hasított pajzs. 9. Cölöp. 10. Hasított pajzs. 11. Háromszor hasított pajzs. 12. Balharánt pólya. 13. Háromszor haránthasított pajzs. 14. Harántfekvésű pajzsfő. 15. Harántfekvésű pajzstalp. 16. Ék - szín a fémen! -. 17. Süveg a szabadon maradt fémfelületből alakított mesteralak és a szín mintegy süvegszerűen fedi azt be. Ennek fordítottja, ha a fémfelületből alakított mesteraiak hegye lefelé mutat, azaz a pajzs alsó szélét érinti, akkor saruzott pajzs. 18. Szarufa, sarkantyúnak is nevezik. 19. Ezüst (fehér) alapon két vörös szarufa. Ha páros vonalakkal történik az osztás, szarufák keletkeznek, ha páratlan az osztóvonal.akkor a pajzsot szarufásnak nevezzük. 20. Szabad telek. 21. üsszerovott vagy osztott pajzslő. Ha a pajzsfő vékonyabb a pólya vastagságúnál, akkor pártának nevezzük. Ha az osztás több mint kettő, akkor megnevezzük, pl.: háromszor osztott... 22. Hasított, hátul pólyázott pajzs. Ez esetben,ha az egyik oldal nincsen vágva-osztva, akkor nem jobb vagy bal oldalról, hanem „elől” vagy ,Jaátul”-ról beszélünk. 23. Hasított, elől vágott pajzs. 24. Ha két hasító vagy vágó vonal között a mázok váltakoznak, akkor „egyből másba” kifejezéssel jelöljük. Ez esetben a pajzs leírása így hangzik: Egyszer hasított, kétszervágott, egyből másba ezüst alapon piros pajzs. 25. Ezüst alapon kék, cölöpre helyezett vagy támasztott pajzsfő. A pajzsfő kétszer osztott egyből másba. 26. Cikkezett vagy vágott rutás pajzs. 27. Rácsozott pajzs. 28. Gerezdes vagy cikkes, népiesen zászlózott pajzs. 29. Colopre támasztott vagy cölöpös pajzsfő. 30. Lebegő pólya. 31. Pólyamenti ékkel osztott, vagy fogásán vágott pajzs. 32. Hullámos pólya. 33. Felfelé dongáspólya. 34. Cölöpmentén ormosán hasított pajzs. 35. Cölöpmentén felhősen hasított pajzs. 36. Felfelé dongás vágású vagy domborúan osztott pajzs. 37. Lefelé dongás vágású, vagy homorúan osztott pajzs. 38. Zsindelyezett pajzs. 39. Kilencszer kockás pajzs. 40. Rutázott pajzs. 41. Lépcsős vágásnak mondhatnánk népiesen, de helyesen ennek a mesteralaknak a leírása a következő: „félig vágott, a pajzstalp felé félig hasított és ismét félig vágott mező”. 42. Ormos vonallal vágott. 43. Mankos oromvonallal vágott pajzs. 44. Bizánci pajzs. 45. Lepényes bizánci pajzs. 46. A pajzsfejben lebegő, alul-felül ormos pólya (másképpen:,,roham cölöp”), a pajzsfej alatt kétszer hasított-vágott ezüst mezőben (vagy alapon) kék, egyből a másba. 47. Népiesen: farkas fogazató pajzs. Az ékszerűen osztott pajzs változata. Egyes mesteralakok között csak árnyalati különbség van. Első pillantásra nehezen megkülönböztethetők. Ez pl. az eset a cölöp vagy a pólya változatainál Ezért megkísérlem ezeknek a jelegzetesen hasonló mesteralakoknak egymásközötti arányát is bemutatni. A = cölöp, pale, Pfahl B = cölöpkaró, vergette, Stab C = cölöpszál, fii, Faden D = pólya, bar Balke E = csík, - -, Schmale Binde F = fonál, - -, trangle G = harántpólya, bend, Schrág-Balke H = szalag, cotice, Schräg-Faden I = harántfonal Jellegzetesen hasonló mesteralakok, és azok megkülönböztető elnevezései (angolul-ncmctnl is) 100
