Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
Dr. Bagdy Dániel: Az elasztáz előállítása, tulajdonságai és gyógyászati felhasználása
azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a kezelésre kerülő esetek túlnyomó többsége olyan beteg, akik hosszú hónapokon, sőt éveken keresztül mindenfajta kezeléssel dacolt. Az elasztáz-kezelés hatására a gyógyulás különösen a kezdeti szakaszban rohamos, később lelassul. Ez azzal magyarázható, hogy az enzimkészítmény az elpusztult, ill. sérült szövetek oldását, a seb feltisztítását hathatósan és gyorsan mozdítja elő. Amint ez megtörtént, a hámosodás folyamata megindulhat. így az elasztáz jó gyógyeredménnyel és időnyeréssel használható akár önmagában, akár antibiotikummal kombináltan elhalt és sérült szövetelemek eltávolítására, a sebgranuláció megindítására. Sikerrel kísérelhető meg alkalmazása ezenkívül más kezelési módokkal dacoló fekélyek gyógyításában is. Szegő vizsgálatai alapján, amelyet Káldor [43] megfigyelései is megerősítenek, az elasztáz a bőrfekélyek konzervatív terápiáiéiban komoly nyereségnek tekinthető. Egyéb alkalmazási lehetőségek Az elasztáz a fentiekben részletesen ismertetett területeken kívül a gyógyászatban általában mindenütt sikerrel alkalmazható helyileg, ahol szövetelhalás és gennyesedés áll fenn : így amputációs területeken, oszteomielitiszekben, fertőzött, nyílt sebek és diabeteses gangrenák, valamint másod-, harmadfokú égések kezelésében. A gyógyászati felhasználáson kívül igen előnyösnek látszik az elasztáz alkalmazása szövet- és sejtkultúrák készítésénél. Fűzi, Tóth és Borsy [44] Не-La sejtkultúrán (emberi epidermoid cervix karcinoma sejtek in vitro tenyészete), és Detroit-6 tenyészeten (tüdőkareinomás beteg csontvelő-punktátumából készített sejtkultúra) lefolytatott kísérleteik alapján azt találták, hogy a foszfát puff erben oldott 0,12%-os elasztáz hatása mind a sejtek diszpergálása, mind pedig a tenyészetek megeredése szempontjából igen kedvező. Vele egyenértékű hatást csak kétszer töményebb tripszin-oldatok képesek kifejteni. A szervezet szöveteiből (nyúlvese, emberi amnion) történő primer tenyésztésnél 0,25%-os enzim-oldat használata célszerű, s ennek hatása szintén kedvezőbb a vele azonos töménységű tripszin-oldaténál. Vizsgálataik alapján szerzők megállapítják, hogy az elasztáz-készítmény hatása erősebb a Difco tripszinénél, s ugyanakkor nem toxikusabb annál, alkalmas mind a folyamatosan fenntartott sejtkultúrák, mind a szervezet szöveteiből történő tenyészetek készítésére. A tanulmányban bemutatott eredmények elérését alábbi kollektívánk munkája tette lehetővé : dr. Tolnay Pál, Kovácsné Berkes Zita, kisebb részben Kovácsné Szabó Ilona, Török Sándor, és Battyánné Fáik Márta. IRODALOM [1] Baló J. — Banga I. : Schweiz. Z. Pathol. 12, 350 (1949). [2] Banga I.: Acta Physiol. Acad. Sei. Hung. 3, 317 (1952). [3] Bagdy D.—Banga I.—Hegyeli E. : I. Biokémiai vándorgyűlés 1956. [4] Bagdy D.—Banga I. : Acta Physiol. Acad. Sei. Hung. 11, 371 (1957). [5] Bagdy D.—Banga I.: Experientia 14, 64 (1958). [6] Bagdy D.—Banga I. — Horváth M. : Kísérletes Orvostudomány 10, 590 (1958). [7] Baló J.—Banga I. : Nature 178, 310 (1956). [8] Grant, N. H.—Bobbins, K. C. : Arch. Biochem. Biophys. 66, 396 (1957). [9] Bagdy D. : Experientia 15, 122 (1959). [10] Bagdy D.—Banga I.—Baló J. : 144.525 sz. magyar szabadalom. [11] Bagdy D.—Banga I.—Baló J.—Hegyeli E. : 144.524 sz. magyar szabadalom. [12] Tolnay P.—Bagdy D. : III. Biokémiai vándorgyűlés 1959. 160
