Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
Dr. Wix György: Mikrobiológiai eljárások a szteránvázas vegyületek szintézisében
. bályozó faktor, a fentebb elmondott gondolatsornak megfelelően. Az adatok összehasonlításából kitűnik, hogy ezek a szerkezetek (metilketon-oklalláne, A-lG-os kettőskötés, 16-a, 17-a-oxido-csoport) az összes vizsgált vegyidet-csoportnál (A-4,3-keto-, 3-y3-oxi-A-5- és telített szteroidok) egyértelműen befolyásolják az átalakítást. A tesztoszteron átalakításánál a 17-/S-oxi csoport dehidrogénezése a fentiek szerint a sebességet meghatározó tényező. Talalay vizsgálatai Pseudomonas yS-szteroid-dehidrogenázokkal arra mutatnak, hogy egy enzim felelős a 3-/3- és a 17-/S-oxicsoportok oxidálásáért [131]. A 3-yS-oxi-vegyületeket a Fusarium is átalakítja 3-keto-vegyületekké : a dehidro-epi-androszteront és a pregnenolont is oxidálta diéndionná, csak rosszabb termeléssel, mint a megfelelő A-4,3-keto-vegyületeket. Talalay vizsgálatai szerint a A-5-ös kettőskötést A-4-gyé átrendező enzim olyan gyorsan működik, hogy ezt a lépést sokáig spontán reakcióként könyvelték el. Ha ezt érvényesnek tételezzük fel a Fusarium esetében is, akkor arra kell gondolnunk, hogy a 3-yS-oxi-A-5-ös szteroidok rosszabb átalakíthatóságáért is a 3-/3-oxi-szteroiddehidrogenáz lassú működése a felelős. Ezt a feltevést támogatják az allopregnán- 3-y6-ol-20-on-nal kapott eredmények : ez a vegyidet lényegesen rosszabb termelést ad, mint az allopregnándion. Ezzel eljutottunk a telített vegyületek oxidálhat óságának kérdéséhez. Allopregnándionból jobb kitermeléssel kaptunk diéndiont, mint progeszteronból és a keletkezett diéndion is sokkal lassabban épült le, mint azt egyéb szubsztrátumoknál megfigyeltük. Ennél a vegyületnél tehát új szempont is felmerült : a túloxidáció sem azonos sebességgel történt, ha különböző szubsztrátumokból termeltettük a diéndiont. Pregnándionból egészen gyenge kitermeléseket kaptunk. Ahhoz, hogy a molekula jól oxidálódhasson, úgy látszik, az A : В gyűrűnek egy síkban kell elhelyezkednie. Ennek a feltételnek nem tesznek eleget a normál-sorbeli telített vegyületek. Septomyxa affinis-nél is leírták, hogy az allo-sorbeli vegyületekből jobb termeléssel keletkezik a diéndion struktúra [80]. Talalay a y3-oxi-szteroid-dehidrogenázoknál hasonló eredményeket kapott [70] és feltételezi, hogy az enzimfelületeken történő kötődésnél a szteroidmolekula alsó felszínének szerkezete a fontos, és a normál sorbeli szteroidok azért oxidálódnak gyengébben, mert az A gyűrű lefelé hajlik és közel derékszöget zár be а В gyűrűvel, fíusli embereken végzett kísérletekben arra az eredményre jutott, hogy a 11-oxo csoport redukcióját itt is az A : В gyűrű sztereokémiája határozza meg : az allo-sorbeli vegyületeken gyorsan megtörténik a redukció, a normál-sorbelieknél pedig alig mutatható ki átalakítás [18]. A különböző szerkezetű szteroidokkal végzett kísérletek két, gyakorlatilag lényeges eredményt adtak : az androszténdion a legmegfelelőbb szubsztrátum és az allopregnándion interférái a túloxidációt végző enzimrendszerrel. Ahhoz, hogy allopregnándionból diéndion képződjék, nemcsak a metilketon oldalláncot kell lebontani és a A-l-es kettőskötést kiépíteni, de a A-4-es telítetlenséget is ki kell alakítani a gyűrűrendszeren. Feltételezhető volt, hogy a Fusarium caucasicum szteroidoxidáló rendszerei indukálható struktúrák. (Ezt a feltevést azóta bebizonyítottuk : csak előzetesen adaptált tenyészetből lehet olyan enzim-oldatot nyerni a sejtek feltárása után, amely az androszténdiont androsztadiéndionná alakítja át.) Az allopregnándion oxidációjánál több enzimrendszernek kell kialakulnia, mint a progeszteron oxidációjánál. Ismert jelenség, hogy adaptáció egy bizonyos szubsztrátumhoz gátolhatja egy másik szubsztrátum átalakításához szükséges, indukálható enzim kialakulását. Arra gondoltunk, hogy a A-4-es telítetlenséget kialakító enzimek keletkezése interferál a túloxidáló rendszer kialakulásával. Ebbe a gondolatsorba jól illeszkedett bele az a kísérleti eredmény, hogy progeszteronnal együtt adagolva az allopregnándiont, KSH-t kaptunk, és ugyanez az effektus nem 140
