Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
Horváth Gyula - Dr. Dumbovich Boris: A Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működése
A kidolgozott eljárások túlnyomó része nem egyszerű reprodukció, hanem eredeti, szabadalomképes előállítási utat jelent. Ma már a gyógyszeripar termelésének mintegy 50%-a származik az Intézet által kidolgozott és bevezetett eljárásokból. Az Intézet által kidolgozott készítmények realizált termelési értékének felfutása az elmúlt 10 év során a következők szerint alakult: 1950 év — 1951 év 100% 1952 év-277% 1953 év 600% 1954 év-700% 1955 év 936% 1956 év 1287% 1957 év 2128% 1958 év C О 1959 év (előbecslés) 6000°o A nagyobb jelentőségű témákon az alábbi eredményeket értük el : Kloram/enikol. 1952-ben vezettük be a racem-, 1954-ben pedig az optikailag aktív kloramfenikol gyártását. Jelenleg az ország szükségletének kb. hússzorosát gyártják, s így igen jelentős mennyiségben exportra kerül. Munkánk során sikerült független, szabadalomképes szintézisutakat kialakítanunk, melyek biztosítják a készítmény zavartalan exportját. A kutatási és üzemesítési munkák során szorosan együttműködtünk az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, valamint a Chinoin Gyár sza kemb ereivel. Oxitetraciklin. Az eljárás kidolgozása és üzemesítése példamutató gyorsasággal történt. így a gyártás már 1955-ben megindulhatott, és 1956-tól kezdve jelentős export lebonyolítására is mód nyílt. Az eljárás gazdasági jelentőségét domborítja ki az a tény, hogy csak az USA-ba az 1958—59. években közel 1 millió Й értékben exportáltuk a készítményt. Eljárásunk alapján külön gyár létesült állattakarmányadalék előállítására. Az antibiotikum állattakarmányozásban történő alkalmazása állattenyésztésünk fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű. Az üzemesítés során igen eredményesen működtek közre a Chinoin Gyár és a Hajdúsági Gyógyszergyár dolgozói. Sztreptomicin. Az általunk kidolgozott eljárás alapján a kísérleti gyártás 1953- ban kísérleti üzemünkben, a nagyüzemi gyártás 1955 elején a Chinoin Gyárban megindult. Az eljárás gazdaságosságát jelentősen javította az általunk a B12-vitaminnak fermentléből való kinyerésére kidolgozott módszer. A gyártás jelenlegi volumene a hazai szükséglet fedezésén felül exportot is lehetővé tesz. Izonikotinsavhidrazid. A gyártási eljárást 3 hónap alatt dolgoztuk ki és üzemesítettük a Kőbányai Gyógyszerárugyár dolgozóival együttműködve. A gyors üzemesítésnek köszönhető, hogy a cikkből jelentős exportot bonyolíthattunk le. C-vitamin. Kidolgoztuk és üzemesítettük a nagyüzemi gyártás technológiáját. Ebben vegyészeink és mikrobiológusaink végeztek jó munkát. Az eljárást az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár szakemberei fejlesztették tovább. Szulfonamidok. Technológiai eljárást dolgoztunk ki a gyógyászatiig alapvető fontosságú Sulfaguanidin, Superseptyl (2-szulfanilamido-4,6-dimetilpirimidin) és Quinoseptyl (6-szulfamido-0-metoxi-piridazin) gyártására. Ezzel nemcsak a hazai gyógyászat szükségleteit biztosítottuk a korszerű szulfonamidokból, hanem hozzájárultunk e készítménycsoport immár hagyományossá vált exportjának fenntartásához és fokozásához. 10