Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)
Autógyártás
Protrtljpus sebességi vizsgálata az ,,ötödik kerékkel” (Vauxhall) meg, illetve teszik lehetővé az izotópos műszerek, amelyeket kocsiba szerelve menet közben is használnak. Az autók gyártását megelőző kísérletek azonban nemcsak az ilyen rejtett dolgokra terjednek ki, nem csupán a szerkezetek várható tartósságát, a karosszéria körüli levegő áramlását igyekeznek megállapítani. Tudományos módszerekkel alakítják ki és ellenőrzik többek között az utastér jellegét, az ülések formáját, a kormányoszlop, a kormánykerék, a kapcsolók és pedálok, valamennyi szerelvény ideális méretét, és elhelyezését. A későbbi gyártmány alapját jelentő prototípusok tulajdonképpen arra hivatottak, hogy a próbák során igazolják vagy megcáfolják tervezőik elgondolásait. Módot adjanak arra, hogy egyes, kifogásolható — elméletileg ugyan hibátlannak ígérkező, de a gyakorlatban mégis másként viselkedő — szerkezeteket, megoldásokat még a sorozatgyártás előtt megismerjenek illetve azokat úgy módosíthassák, hogy később a gyártás, illetve a gyártmány sikerét ne veszélyeztessék. A kísérleti autókat, a prototípusokat ennek érdekében kíméletlen próbáknak vetik alá. Ilyenkor végső vizsgát tesznek a korábban csak különkülön ellenőrzött alkatrészek és fődarabok. Most már az egész jármű menettulajdonságait lehet mérni, és ezek a mérések igen szigorúak. Általában a prototípusokat, később pedig a null-széria modelljeit — amelyek már a gyártás szerszámainak kipróbálói — sokkal mostohább feltételek mellett használják, mint azt egy autó életében egyébként bárki is tenné. Mindez a kocsik későbbi tulajdonosainak válik hasznára, a gyárak pedig azért kényszerülnek ilyen alapossággal meggyőződni az újonnan tervezett modell értékéről, mert a sorozat megindítása óriási tét, és a kis hibák ma már végzetes bukást jelenthetnek az autópiacokért folyó, rendkívül erős kereskedelmi versenyben. A gyári próbák során kell fénynek derülnie arra, hogy a későbbiek folyamán beválik-e az új konstrukció, képes lesz-e kiemelkedni a többiek közül, egyszóval, megnyerheti-e a vásárlókat. A többnyire szigorúan leplezett, sokszor évekig elhúzódó próbautak eredményei már választ adnak a tervek célszerűségéről, az alkalmazott anyagok viselkedéséről, a szerkezetek megbízható üzeméről. Amikor pedig az említett tényezők kifogástalannak minősülnek, akkor még mindig hátra van a legnagyobb feladat megoldása. Ez már ugyan maga a gyártás, amely éppúgy megkívánja a tudományos kutatásokat, mint a tipus-kialakítás. A legjobb tervek szerint készült mintákból is csak akkor lehet kifogástalan széria-modell, ha az a megfelelő anyagokból, a legkorszerűbb technológia szerint gyorsan és olcsón gyártható. Az autógyártás folyamatát könyvünkben még külön vázoljuk, így előbb néhány érdekesebb vizsgálati módszert említünk. Olyan eljárásokat, amelyek a gyártás előtti kísérletek laboratóriumi munkáihoz tartoznak. Évekig tartó kísérletekről és kudarcokról éppúgy hallhatunk, mint igen gyors eredményt hozó próbálkozásokról, de tény, hogy az autótechnikai laboratóriumok döntő befolyást gyakorolnak a később sorozatgyártású jármű valamennyi tulajdonságának megjavítására. Annak ellenére, hogy a mai autók lényegesen kevesebb anyagból készülnek, mint a korábbiak, és a divat gyors változásai formailag hamar megöregíthetik az egyes modelleket, a korszerű autó tartóssága mégis évről évre fokozódik. Világszerte folynak erre vonatkozó mérések, bár végeztek ilyen irányú megfigyeléseket a múltban is. Ezek tanúsága szerint, amíg például 1925-ben az akkori középkategóriába tartozó személyautók átla-' gos élettartamát 6—7 évre, illetve 41 000 kilométer futására értékelték, az 50-es évek autótípusainak használhatósági idejét már 10—12 esztendőre becsülték, illetve 180 000 kilométer teljesítésére számították. Tudjuk azt is, hogy a modern autók gyorsaság, kényelem és főként gazdaságosság tekintetében lényegesen többet nyújtanak elődeiknél. Tartósságukat elsősorban annak köszönhetik, hogy jobb fémeket, jobb ötvözeteket tartalmaznak, és a tömeggyártás, amely a megmunkálás rendkívüli pontosságát követeli meg, szigorú vizsgálatnak vet alá minden egyes megkönnyíteti szerkezeti elemet, építési anyagot. A nagy sebességre tervezett gépkocsik lengés viszonya it, rugózását, gumiabroncsait még a prototípus üzembehelyezése előtt a laboratóriumok különleges berendezéseivel éppúgy ellenőrzik, mint a motor szelepeinek viselkedését, vagy akár a sebességváltó fogaskerekeinek zajosságát. Az autókísérleti berendezések, a laboratóriumi felszerelések igen értékes, ma már nélkülözhetetlen eszközei a gyáraknak. A kutatás növekvő költségeit, a termelés automatizálásának hatalmas beruházásait azonban a nagy tömegben való gyártás eredményessége visszafizeti. Nagy tömegben viszont 188
