Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)

Autógyártás

AUTÓGYÁRTÁS-(könyvünkben különböző autótípusok szerepelnek, különféle autószer­­kezetek, egymástól eltérő kivitelű motorok, erőátviteli berendezések, karosszéria-formák képei, rajzai kapnak helyet. Az említett modellek egy-két kivételtől eltekintve nagysorozatban gyártott járművek, amelyek nap mint nap százával vagy ezrével kerülnek le a futószalagokról. Igazi kipróbálásukra a hétköznapi használat ad módot, és a világ ma mint­egy 17 millió kilométert kitevő országútjain rendszeresen vizsgáznak ezek az autók. A szakadatlan igénybevétel során megismerkedhetünk tulajdonságaikkal, kipróbálhatjuk sebességüket, gyorsulókészségüket. A gyakorlatban ellen­őrizhetjük, hogy a katalógusokban feltüntetett adottságokkal ténylegesen rendelkeznek-e, kényelmük, megbízhatóságuk ki tudja-e elégíteni az igényeket. És itt mindjárt válaszolni kell egy ma már ritka, de kétségtelenül élő kérdésre: milyen a jő autó, és van-e rossz kocsi. Ez a kérdés ugyan teljesen indokolatlan, ha szériagyártású új kocsikra vonatkozik, hiszen ma már egyetlen gyár sem vállalhatja annak kockázatát, hogy gyenge értékű autóval jelenjék meg a világpiacon. Mindez természetesen nem jelenti azt sem, hogy csakis azonos értékű jármüvek kerülnek forgalomba. Talán úgy mondhatnánk, hogy különféle célokra különféle tulajdonságokkal rendelkező autók készülnek, de a maga csoportjában — még ha egyik­másik nem is arat általános tetszést — a mértéket mindegyik megüti. Más igényt támaszthatunk azonban egy törpcautóval szemben, és megint csak mást várunk egy sportkocsitól. Mint ahogy a reprezentációs célra készült személyautó sem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, mint a legegyszerűbb terepjáró modell. Amikor tehát az autók értékelésére kerülhet sor, elsősorban azt kell tekin­teni, hogy milyen célra készült az adott jármű. Annak érdekében pedig, hogy a tervezett konstrukció, a gyártásra kerülő modell később versenyképes legyen, valamennyi ipari vállalkozásnak messzemenően kell törekednie arra, hogy minden vonatkozásban a leg­többet, a legelőnyösebbet tudja nyújtani. Ez természetesen nemcsak az autógyártás törvénye, de az autógyártás területén minden csoportnál egyaránt érvényesül. A mai autóipar hatalmas eredményei két körülményre vezethetők vissza : korunk embere és a gazdasági élet minden területe igényli a közlekedésnek azokat a lehetőségeit, amelyeket a gépkocsi tud adni. Az autóipar viszont olyan gyártmányokat kíván és képes is előállítani, amelyek minőség, valamint ár tekintetében kielégítik a reális igényeket. A modem autóipar jellemzője a sorozatgyártás, a tömeggyártás és csak a tömeggyártás lehet alapja a gazdaságos termelésnek. Az autógyártás bonyolult folyamata nagyértékű gépeket, rendkívül költséges szerszámokat követel meg. A korszerű tömeggyártás már speciális célgépeket, célszer­számokat sürget, és mindinkább nélkülözhetetlenné teszi az automati­zálást. Az ilyen jellegű nagyarányú beruházást igénylő termelési apparátus pedig csakis olyan termék gyártását kezdheti meg, amely biztos sikerre számíthat. Autóipari értelmezésben tehát olyan modellre gondolhatunk, amelynek konstrukciója, kivitele és ára megfelelhet a vásárlók, a világpiac igényeinek. Éppen ezért az autógyártás sohasem a futószalagoknál kezdődik. Külö­nösen ma mind nagyobb szerepet kapnak a kutató-laboratóriumok, a kísérleti osztályok, ahol korunk tudományának és technikájának szinte valamennyi, elsősorban legújabb eredményét igyekeznek hasznosítani, hogy a későbbi sorozatgyártású autótípusok jobbak, szebbek, tartósabbak, gazdaságosabbak és olcsóbbak legyenek. Az autógyárak, illetve autóipari egyesülések ma általában önálló kutató­­intézetekkel, gazdagon felszerelt laboratóriumokkal rendelkeznek. Azok­ban az országokban, ahol számottevő a gépjárműgyártás, ott a tudományos, valamint a gazdasági élet majd minden területe rendszeresen foglalkozik autótechnikai problémákkal is. Illetve az autótervezők érzékenyen reagál­nak minden olyan változásra, amelyet akár a kohászat, akár a műanyag-, textil- vagy üvegtechnika, gumi- vagy festékipar mutatnak, hiszen az autó sokezernyi alkotóeleme a legkülönbözőbb iparágak gyártmányait igényli. Az autótervezés rendszerint nem elégszik meg a meglevő anyagokkal, hanem rendszeresen kutat és hoz létre merész újdonságokat, és ilyen irányú tevékenysége más területek fejlődését is elősegíti. Nem csupán a technika és a technológia vívmányait használja fel és terjeszti ki az autóipar, hanem formatervezőinek művészi irányzatait is gyakran adja át más területeknek. A cél azonban mindig csak az autók tökéletesítése, legcélszerűbb kiala­kításának, gazdaságos gyártásának biztosítása. Nem kevés azoknak a feladata, akik a személygépkocsik korszerűsítésére hivatottak, hiszen többnyire ellentmondó követelményekkel találkoznak. Ami például a gyártás szempontjából előnyös, nem mindig alkalmas az autók későbbi használóinak kielégítésére, illetve azok a lehetőségek, amelyekkel a tervezők rendelkeznek, nem minden esetben tudnák jól szolgálni az autóvásárlók igényeit. A gyártást megelőző kísérletek és próbák többnyire pontos választ adnak az ilyen természetű kérdésekre. Gyártásra elvileg már csak olyan elgon­dolás alapján született terv kerülhet, amely egyik oldalról sem támadható. Az autóépítés, az autógyártás éppúgy alkalmazza a megfigyelés és a kísér­let módszereit, akárcsak a fizika tudománya. A megfigyelés egyébként vonatkozik a korábbi típusok alapos elemzésére, a konkurrens gyártmá-184

Next

/
Thumbnails
Contents