Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)
Autógyártás
AUTÓGYÁRTÁS-(könyvünkben különböző autótípusok szerepelnek, különféle autószerkezetek, egymástól eltérő kivitelű motorok, erőátviteli berendezések, karosszéria-formák képei, rajzai kapnak helyet. Az említett modellek egy-két kivételtől eltekintve nagysorozatban gyártott járművek, amelyek nap mint nap százával vagy ezrével kerülnek le a futószalagokról. Igazi kipróbálásukra a hétköznapi használat ad módot, és a világ ma mintegy 17 millió kilométert kitevő országútjain rendszeresen vizsgáznak ezek az autók. A szakadatlan igénybevétel során megismerkedhetünk tulajdonságaikkal, kipróbálhatjuk sebességüket, gyorsulókészségüket. A gyakorlatban ellenőrizhetjük, hogy a katalógusokban feltüntetett adottságokkal ténylegesen rendelkeznek-e, kényelmük, megbízhatóságuk ki tudja-e elégíteni az igényeket. És itt mindjárt válaszolni kell egy ma már ritka, de kétségtelenül élő kérdésre: milyen a jő autó, és van-e rossz kocsi. Ez a kérdés ugyan teljesen indokolatlan, ha szériagyártású új kocsikra vonatkozik, hiszen ma már egyetlen gyár sem vállalhatja annak kockázatát, hogy gyenge értékű autóval jelenjék meg a világpiacon. Mindez természetesen nem jelenti azt sem, hogy csakis azonos értékű jármüvek kerülnek forgalomba. Talán úgy mondhatnánk, hogy különféle célokra különféle tulajdonságokkal rendelkező autók készülnek, de a maga csoportjában — még ha egyikmásik nem is arat általános tetszést — a mértéket mindegyik megüti. Más igényt támaszthatunk azonban egy törpcautóval szemben, és megint csak mást várunk egy sportkocsitól. Mint ahogy a reprezentációs célra készült személyautó sem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, mint a legegyszerűbb terepjáró modell. Amikor tehát az autók értékelésére kerülhet sor, elsősorban azt kell tekinteni, hogy milyen célra készült az adott jármű. Annak érdekében pedig, hogy a tervezett konstrukció, a gyártásra kerülő modell később versenyképes legyen, valamennyi ipari vállalkozásnak messzemenően kell törekednie arra, hogy minden vonatkozásban a legtöbbet, a legelőnyösebbet tudja nyújtani. Ez természetesen nemcsak az autógyártás törvénye, de az autógyártás területén minden csoportnál egyaránt érvényesül. A mai autóipar hatalmas eredményei két körülményre vezethetők vissza : korunk embere és a gazdasági élet minden területe igényli a közlekedésnek azokat a lehetőségeit, amelyeket a gépkocsi tud adni. Az autóipar viszont olyan gyártmányokat kíván és képes is előállítani, amelyek minőség, valamint ár tekintetében kielégítik a reális igényeket. A modem autóipar jellemzője a sorozatgyártás, a tömeggyártás és csak a tömeggyártás lehet alapja a gazdaságos termelésnek. Az autógyártás bonyolult folyamata nagyértékű gépeket, rendkívül költséges szerszámokat követel meg. A korszerű tömeggyártás már speciális célgépeket, célszerszámokat sürget, és mindinkább nélkülözhetetlenné teszi az automatizálást. Az ilyen jellegű nagyarányú beruházást igénylő termelési apparátus pedig csakis olyan termék gyártását kezdheti meg, amely biztos sikerre számíthat. Autóipari értelmezésben tehát olyan modellre gondolhatunk, amelynek konstrukciója, kivitele és ára megfelelhet a vásárlók, a világpiac igényeinek. Éppen ezért az autógyártás sohasem a futószalagoknál kezdődik. Különösen ma mind nagyobb szerepet kapnak a kutató-laboratóriumok, a kísérleti osztályok, ahol korunk tudományának és technikájának szinte valamennyi, elsősorban legújabb eredményét igyekeznek hasznosítani, hogy a későbbi sorozatgyártású autótípusok jobbak, szebbek, tartósabbak, gazdaságosabbak és olcsóbbak legyenek. Az autógyárak, illetve autóipari egyesülések ma általában önálló kutatóintézetekkel, gazdagon felszerelt laboratóriumokkal rendelkeznek. Azokban az országokban, ahol számottevő a gépjárműgyártás, ott a tudományos, valamint a gazdasági élet majd minden területe rendszeresen foglalkozik autótechnikai problémákkal is. Illetve az autótervezők érzékenyen reagálnak minden olyan változásra, amelyet akár a kohászat, akár a műanyag-, textil- vagy üvegtechnika, gumi- vagy festékipar mutatnak, hiszen az autó sokezernyi alkotóeleme a legkülönbözőbb iparágak gyártmányait igényli. Az autótervezés rendszerint nem elégszik meg a meglevő anyagokkal, hanem rendszeresen kutat és hoz létre merész újdonságokat, és ilyen irányú tevékenysége más területek fejlődését is elősegíti. Nem csupán a technika és a technológia vívmányait használja fel és terjeszti ki az autóipar, hanem formatervezőinek művészi irányzatait is gyakran adja át más területeknek. A cél azonban mindig csak az autók tökéletesítése, legcélszerűbb kialakításának, gazdaságos gyártásának biztosítása. Nem kevés azoknak a feladata, akik a személygépkocsik korszerűsítésére hivatottak, hiszen többnyire ellentmondó követelményekkel találkoznak. Ami például a gyártás szempontjából előnyös, nem mindig alkalmas az autók későbbi használóinak kielégítésére, illetve azok a lehetőségek, amelyekkel a tervezők rendelkeznek, nem minden esetben tudnák jól szolgálni az autóvásárlók igényeit. A gyártást megelőző kísérletek és próbák többnyire pontos választ adnak az ilyen természetű kérdésekre. Gyártásra elvileg már csak olyan elgondolás alapján született terv kerülhet, amely egyik oldalról sem támadható. Az autóépítés, az autógyártás éppúgy alkalmazza a megfigyelés és a kísérlet módszereit, akárcsak a fizika tudománya. A megfigyelés egyébként vonatkozik a korábbi típusok alapos elemzésére, a konkurrens gyártmá-184