Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)

Törpeautó - kisautó

Az első, kis hengerűrtartalmú Goggomobilmotor még 1953-ban elkészült, hogy a két évvel később megindult sorozatgyártásig megfelelően kipróbálva álljon a T 250 modell rendelkezésére. A törpekocsikkal szembeni növekvő követelmények azonban rövid idő alatt szükségessé tették a 245 cm3-nél nagyobb lökettérfogatú, nagyobb teljesítményű motorok gyártását, és megjelentek a 293, 392, majd a 688 cm*-es Goggomobil-motorok. Természetesen a karosszériák is változtak, és a 392 cm’-es motort már igen szép kivitelű, TS 400 Coupé jelzésű kocsiban is bemutatták.

A Goggomobil Coupé forgalomba került, nemcsak a 392 cm3-es, 20 DIN lóerős, hanem kisebb, 15, illetve 13,6 lóerős motorokkal is. A motorok jellege azonban épp olyan maradt, mint a T 250-esnél, és beépítésük — mint a rajz mutatja — ugyancsak egységes. A Coupé modell különösen a két felnőtt utas számára igyekszik biztosítani fokozott kényelmet, bár a hátsó kis üléssor itt sem maradt el

A Goggomobil törpeautók választéka évről évre bővült és a kezdeti autótörpék mellett sorra jelentek meg a kiskocsikra mind jellemzőbb megoldású modellek is. Megkezdték az Isar 700 jelzésű, négyüléses modell gyártását, és ez, mint a jelzőszám sejteti, már 688 cm3-es, 30 DIN lóerős motorral rendelkezett. A 700-as Isar vonalvezetése is jobban kifejezi, hogy a törpéknél nagyobb autóról van szó, és a kivitel is lényegesen választékosabb, mint az első, T 250, T 300-nál. A karosszéria korábbi, egyenes szélvédő üvegét is panorámikus, hajlított ablak váltotta fel, a kocsi menetteljesítménye szintén lényegesen módosult. A 700-as már 112 km/ó végsebességet ér el, bár súlya 600 kg-ra emelkedett. A motor benzinfogyasztása viszont 5,6—6,6 liter körüli, és ez főként a négyütemű konstrukció eredménye

157