Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
3. A magyar szellemi alkotások szerepe az ország műszaki és gazdasági fejlődésében
A magyar szellemi alkotások, az ugyancsak jelentős szellemi tevékenységet és szaktudást igénylő külföldi műszaki ismeretek adaptálása és továbbfejlesztése csak akkor tudják a versenyképességet növelni, ha biztosítani tudjuk az annak befogadására alkalmas közeget. Mind az OECD tagországok, mind az elmúlt években dinamikus fejlődésnek induló országok igazolják, hogy ezen feltétel eszközrendszerét alapvetően a szellemi alkotások jogi biztonsága és az állami szerepvállalás oldhatja meg. A műszaki fejlődés története a technikai találmányok születésének és széles körű elterjesztésének története. A haladás alapjául szolgáló, és a világ gazdaságára is hatást gyakorló műszaki újdonságok már hosszú ideje nem születhettek volna meg, ha az alkotóknak nem biztosít szerzői jogvédelmet koruk társadalma és az utókor. Magyarországon a száz évvel ezelőtt életbe lépett első szabadalmi törvény jelentős szerepet töltött be a műszaki haladás elősegítésében. Nem egy világszabadalom indult hódító útjára az iparban, közlekedésben, a mezőgazdaságban dolgozó tudósoktól, mérnököktől, feltalálóktól. Hogy csak néhányat említsünk: Kruspár István 1878-ban mutatta be a geodéziában nagyjelentőségű szintezőműszerét, Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowszky Károly 1885-ben a köpenytranszformátort, Puskás Tivadar 1893-ban helyezte üzembe a telefonhírmondót. Pollák Antal gyorstávírója, Bánki Donát vízturbinája, Kármán Tódor helikoptere, Kandó Kálmán fázisváltós mozdonya forradalmasították a műszaki infrastruktúrát. Eötvös Lóránd torziós ingája, Neumann János IAS számító-The Hungarian intellectual properties and the adaptation and the development of foreign technical skills - which also require significant intellectual activities and qualifications - may only improve competitiveness if we can provide the an environment suitable for absorbing this knowledge. Both the OECD member countries and the countries that have started to develop dynamically in recent years prove that the set of means for this condition can be offered basically by the legal security of intellectual properties and by the undertaking of this function by the state. The history of technical development is the history of the birth and the propagation technical inventions. Téchnical novelties serving as the foundation for progress and making an impact also on the world economy could not have been born fora prolonged period, had the society of their age and the subsequent ages not provided protective rights to the inventors. In Hungary, the first Patent Act, which entered into force one hundred years ago, played an important role in fostering technical progress. There are a plenty of world wide patented investion that were launched on their triumphant trajectory by scientists, engineers and inventors working in industry, transport and agriculture. Tb mention but a few of them: István Kruspár introduced his highly significant levelling instrument in geodetics in 1878, Miksa Déri, Ottó Bláthy and Károly Zipernowszky presented their shell-type transformer in 1885, Tivadar Puskás put the telephonograph into operation in 1893. Antal Pollák's express telegraph, Donát Bánki's water turbine, Tódor Kármán’s helicopter and Kálmán Kandó's phase converter locomotive all revolutionized technical infrastructure. Lóránd Eötvös's torsion pendulum, János Neumann's IAS computer, Zoltán Bay's 57
