Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)

2. Dr. Gödölle István: Alapelvek a szabadalmi jogban: 100 éves a magyar szabadalmi jog

1. Az újdonság elve

A szabadalmi jog egyik sarkalatos elve, hogy csak az a találmány kaphat szabadalmat, amely gazdagítja a társadalom tudását, azaz a szakember számára nem nyilvánvaló. Korábban az újdonság követelménye több országban - pl. Angliában hosszú ideig - nemzeti volt. Manapság a legtöbb ország szabadalmi joga világszintű újdonságot kíván. Ezen az alapon áll a magyar szabadalmi jog a kezdetektől fogva. Az újdonság elve a társadalom közkincsét védi, amit bárki szabadon használhat. Ami egyszer közkinccsé vált, utóbb nem kerülhet szabadalmi oltalom alá. Az 1895. évi törvény még ismert időbeli határt: ha a találmány utolsó közzététele vagy nyilvános gyakorlatbavétele 100 évnél régebben történt, a találmányt újnak kellett tekinteni (3. §).9 Az 1969. évi és az 1995. évi törvény már nem tesz különbséget az anterioritás kora szerint.

Az újdonság elve a magyar szabadalmi jogban csak rendkívüli esetekben nem érvényesült. így a világháborúkat követő békeszerződések szerint a győztes hatalmak honosai javára, majd a szellemi tulajdon tárgyában létrejött 1993. évi amerikai-magyar megállapodás alapján bevezetett átmeneti szabadalmi oltalomnál.10

2. A feltárás elve

Ahhoz, hogy a feltaláló szabadalmat nyerjen, találmányát közre kell adnia. Csak az kerülhet szabadalmi oltalom alá, amit a feltaláló szabadalmi bejelentésében ismertetett. Úgy is szokták mondani, hogy a szabadalom a feltaláló által a társadalomnak adott kitanítás ellenértéke. Az 1995. évi törvény még tovább erősítette ennek az elvnek érvényeIII. A SZABADALMI JOG ALAPELVEI

1. The principle of novelty

A key principle of patent law is that inventions can be patented only if they enrich the society’s knowledge, that is they are not obvious for the killed person in the art. The requirement of novelty used to be national in many countries, for example in Britain. Tbday the patent law requires worldwide novelty in most parts of the world. The Hungarian patent law has been based on this principle from the very beginnings. The principle of novelty protects the nation's common property which everybody can use freely. What has become a common property cannot be patented later. The 1895 Act still stipulated a timelimit: if the last publication or public exploitation of an invention was more than 100 years earlier, it was considered novel (Sec. 3)9 The 1969 and the 1995 Act abandoned the distinction by the age of anteriority.

The principle of novelty was not applied in exceptional cases only, such as in favour of residents of the winning powers under the peace (reaties after the world wars, and with pipeline protection, which was introduced under the Hungarian-US Agreement on intellectual property in 1993.10

2. The principle of disclosure

Inventors are granted patents if they disclose their inventions. Nothing which is not described in a patent application can enjoy patent protection. One might say that a patent is Uie compensation that the society provides to the inventor in return for education. The 1995 Act strengthened

in. THE PRINCIPLES OF PATENT LAW

46