Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
1. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmi oltalom Magyarországon (100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal)
a nemzetközi kapcsolatok részletesebb ismertetésével, az információs rendszerek egy évszázadával, és még sok mással, amelyek egyenként mind kitöltenék egyegy közlemény kereteit. A statisztikai adatokat egyetlen táblázat képviseli: a szabadalmi bejelentések alakulása az elmúlt 100 évben. Elképzelésünk az volt, hogy csak történelmileg jelentős évek adatait emeljük ki és az elmúlt 10 év adatait. Magyarország viharos elmúlt 100 éve azonban nem engedte, hogy kevés adattal dolgozzunk, így 49 év adataiból lebet következtetéseket levonni a történelem és a szabadalmak száma összefüggéseiről. A bejelentések száma szinte azonnal jelzi a történelem lefolyását, a szabadalmak számában néhány év múlva mutatkozik a változás. Mindenki maga vonhatja le a következtetéseket, hogy a bejelentések és szabadalmak számában a hazai és külföldi bejelentések arányában hogyan jelentkezik a Monarchia ipari fejlettsége, az első világháború, a Tanácsköztársaság, az ország kétharmadának elvesztése, a két világháború közti konszolidáció, a II. világháború, az újjáépítés korszaka, a szigorú tervgazdaság korszaka, a magyar forradalom, az új gazdasági mechanizmus, a nyolcvanas évek fellazulása, és a kilencvenes évek fordulójának rendszerváltása. A hazai szabadalmi oltalmi rendszer meghatározható kezdeteitől mintegy 300 év, a teljes bizonyossággal meghatározható kezdettől, az első önálló szabadalmi törvény hatályba lépésétől és a Magyar Szabadalmi Hivatal megalakításától 100 év választ el minket. Szégyenkezés nélkül léphetünk át az ismét eredeti nevén működő Magyar Szabadalmi Hivatal második évszázadába. A szabadalmak ügye folyamatosan gondozott volt az első évszázadban, mindig sikerült nem nagy távolságból köve üli a fejlett világ szaba-shift in the number of patents a few years later. You are free to draw conclusions how the industrial development of the Monarchy, World War I, the Hungarian Soviet Republic, the loss of the two-thirds of the country’s territory, the consolidation of the 1930s, World War II, the period of reconstruction, the era of strict command economy, the 1956 revolution, the new economic mechanism, the more lenient rules of the 1980s and the change of regime are reflected in the numbers of applications and patents, and the proportion of foreign and domestic applications. Three-hundred years have passed since the appearance of the first buds of Hungarian patent protection, and one-hundred years since the real beginning, that is the first Patent Act and the establishment of the Hungarian Patent Office. We have no reason to be ashamed when beginning the second century of the Hungarian Patent Office. The cause of patenting has been well looked after: we have been able to follow the models of industrialised countries quite closely, and to avoid the interference of daily politics. It is not our intention to show the next 100 years of the Hungarian Patent Office. What seems certain is that the first decade will be marked by our efforts to catch up with the single Europe and to meet the arising challenges. 39
