Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
1. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmi oltalom Magyarországon (100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal)
bekerült a haladás követelménye, élővizsgálati rendszer alakult ki, ugyanakkor a közzététel és felszólalás jogintézménye megmaradt. A Szabadalmi Bíróság megszűnt, bejelentési osztályának feladatait az OTH vette át, bírói osztályának hatáskörét pedig a Budapesti ítélőtábla (később a Budapesti Felsőbíróság, végül a Budapesti Fővárosi Bíróság). A Kúria szabadalmi ügyekkel kapcsolatos feladatait a Legfelsőbb Bíróság vette át. A 220/1949 (1.8.) Korm. számú rendelet a találmányok külföldre juttatását szabályozta. A 4i99/1949 (Vili.13.) Korm. számú rendelet a Találmányokat Értékesítő Vállalat (TÁLÉRT) képviseleti jogkörével foglalkozott, gyakorlatilag kizárólagos képviseleti jogot adva számára az állami vállalatok iparjogvédelmi ügyeivel kapcsolatban. A 166/1951 MT. számú rendelet új szabályozást vezetett be az állam részére felajánlott találmányok ügyintézésében. A felajánlott találmányok elfogadásáról az illetékes szakminiszter döntött, az ő döntése ellen a fellebbezési fórum a Műszaki Fejlesztési Hivatal lett. A szolgálati találmányokat eleve úgy tekintették, mint az államnak felajánlottakat. A szerzői tanúsítvány megtagadása esetén a felajánlott találmányt szabadalmi bejelentésként lehetett elbírálni. A 41/1953 (VII.31.) MT. számú rendelet - amely az újításokkal és találmányokkal együtt foglalkozott - többek között a szerzői tanúsítványok elbírálásának fellebbviteli ügyrendjét változtatta meg, kiiktatva a Műszaki Fejlesztési Hivatalt. Az ügyrend és a feltalálói díjak kérdésében jelentettek finomítást az 53/1955 (Vili.25.) MT. számú és a 14/1955 (VII.28.) PM. számú rendeletek. A szerzői tanűsítványos rendszer - a szabadalmi rendszerrel párhuzamosan -publication and objection were retained. The Patent Court was abolished, the tasks of the applications department were taken over by the NOI, while those of the appeals department by the Budapest High Court of Justice (later the High Court of Budapest, then the Municipal Court of Budapest). The responsibilities of the High Court of Justice were transferred to the Supreme Court. Government decree 220/1949 (1.8) regulated the exportation of patents. Government decree 4199/1949 (VIII. 13.) dealt with the powers of the Patent Marketing Enterprise (TÁLÉRT), granting it an exclusive right of representation in matters of industrial property protection of state-owned companies. Decree 166/1951 MT introduced new regulations concerning the administration of patents offered to the state. The relevant ministers decided on the acceptance of patents offered, and their decision could have been protested against at the Office ofTbchnical Development. Service inventions were automatically considered as offered to the state. If an author's certificate was denied, the invention could have been assessed as a patent application. Decree 41/1953 (VII.31) MT, handling innovations and inventions together, amended the appeals procedure of author’s certificates, eliminating the Office of Technical Development. Decrees 53/1955 (VIII.25) MT and 14/1955 (VII.28) PM refined the administrative procedure and the remuneration of inventors. Parallel with patents, author's certificates had a life of almost eight years, but they did not live up to the expectations as they did not encour-28
