Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
1. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmi oltalom Magyarországon (100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal)
leszűkítve a szabadalmazás területét a művészeti-, pipere- és díszműárukra. Ennek ellenére születtek ez időben is találmányi szabadalmak. Érdekességként megemlítjük Kempelen Farkas „Tűz és reakciós gép”-ét, amelyre 1788. december 9-én kapott szabadalomlevelet. A találmányügyi politika jelentős változáson esett át a rövid ideig uralkodó II. Lipót, majd I. Ferenc uralkodása idején. Ők már nem idegenkedtek a szövőgépek szabadalmi oltalmától sem. I. Ferenc végig törekedett arra, hogy az iparjogvédelmet kifejlessze és kiépítse. Uralkodása alatt alakult ki Ausztria-Magyarország szabadalmi jogrendje, az 1794. évi udvari rendelettől az 1832. évi szabadalmi törvényig. Ennek jelentősebb lépcsőfokai az alábbiak voltak.- 1794. évi udvari rendelet a kizárólagos szabadalmak tárgyáról.-Az 1798. évi „legfelsőbb elhatározás" arról, hogy a találmányok újdonságának mérlegelésénél csakis a birodalmon belüli újdonságot szabad figyelembe venni.- Az 1802. évi udvari rendelet a kizárólagos szabadalmak adományozásánál felvetődő alapelvek és szabályok kidolgozásának szükségességéről.- Az 1810. évi január 16-án szentesített császári pátens az osztrák szabadalmakról. Ez a Magyarországon ki nem hirdetett törvény egyértelműen utal az egész birodalomra, egyes tartományokra stb., ezért kétségtelenül Magyarországra is alkalmazható volt, sőt, bizonyítottan alkalmazták is. Érdekességként kiemeljük, hogy a pátens szerint a szabadalom továbbra is felségjog, amelyet legfeljebb 10 évre adományoznak. Egy év kihagyás az alkalmazásban a szabadalom megszűnését eredményezi. A kizárólagos szabadalomból eredő jogok örökölhetök és eladhatók. A pátens kihirdetésével egyidejűleg a találmányok újdonságát nem vizsgálták the granting of patents to inventions in art products, cosmetics and fancy goods. Nevertheless, invention patents were granted. For example, Farkas Kempelen was given a deed for his “Fire and reaction machine” on 9 February 1788. The royal policy on inventions underwent a significant change during the short reign of Leopold II, and of Franz 1. They did not refrain from issuing patents for weaving machines either. Franz I made repeated attempts at developing the protection of industrial property. His reign saw the birth of patent legislation in Austria-Hungary from the 1794 court decree to the 1832 Patent Act. The most important steps in this process were the following:- The 1794 court decree on exclusive patents.- The 1798 “supreme deliberation”, which stated that when assessing the novelty of patents only novelty within the empire should be considered.- The 1802 court decree on the necessity of principles and rules for granting exclusive patents.- The letters patent sanctioned on 16 January 1810 on Austrian patents. Though not promulgated in Hungary, this law clearly refers to the whole empire, specific provinces, etc., so it was clearly applicable to Hungary, and was indeed applied. It is interesting to note that patents continued to be a royal prerogative to be granted for a period of 10 years. One year of non-application made the patent lapse. The rights arising from exclusive patents could be inherited and marketed. On announcing the letters patent, the examination of the novelty of inventions was replaced by a plain 16
