Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben
A gyógyászati termékekre vonatkozó kiegészítő tanúsítványok vonatkozásában sikerült a Közösségben egységes rendszert létrehozni. A Tanács 1768/82. sz. Rendelete 1992-ben lépett hatályba. A növényfajták szabadalmi oltalma vonatkozásában kiadták a 2100/94. sz. EK Tanács által kiadott rendeletet, amely az önálló hivatalt is létrehozta. E téren egységes követelmények figyelembevételével egységes szabadalmi oltalom valósul meg a Közösség egész területén. A kérdés jelentős visszhangot kapott a szaksajtóban. Feltétlenül meg kell említeni továbbá a biotechnológiai találmányok területén folyó jogharmonizációs tevékenységet. A kérdéses találmányokra vonatkozó irányelvtervezetet már 1988-ban kiadták, több jelentősen átdolgozott tervezet került a továbbiakban közlésre, azonban azt mind a mai napig nem fogadták el. Az irányelv elutasítása az Európa Parlament nemleges álláspontja révén komoly visszhangot kapott a nemzetközi sajtóban. Feltétlenül meg kell említeni még a használati minták vonatkozásában folytatott közösségi harmonizációs tevékenységet. Az egységes közösségi mintarendszer létrehozására már a 90-es évek elején jelentős tevékenység folyt. 1995-ben közzétették a közösségi mintaharmonizáció „Zöld Könyvét”. A tevékenység a szakirodalomban jelentős visszhangot kapott. Az Egyesült Királyságban, Luxembourgban és Svédországban egyáltalán nem létezik a használati minta intézménye. A munkák a szakterületen jelentősen előrehaladtak. Az Európa Parlament 1996 végén döntött a mintaoltalom bevezetéséről. A tagállamok jogának eltérései miatt sor kerül a jogközelítést előíró irányelv kiadására. A közösségi használati minta intézményét rendeletben fogják szabályozni. Az Európai Tanács növényvédelmi termékekre elfogadta a kiegészítő oltalmi bizonylat rendszerének és oltalmának kialakításáról szóló jogi szabályozást, mely 1997. február 28- án lépett hatályba és sok vonatkozásban hasonlít a kiegészítő gyógyszeroltalmi bizonylathoz. Oltalmi ideje nem haladhatja meg az öt évet. 4. AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI Az Európai Bíróság gyakorlata jelentős szerepet játszott nemcsak a cím szerinti konfliktus megoldásában, hanem az ipari tulajdon oltalmára vonatkozó közösségi felfogás kialakításában, és az iparjogvédelem közösségi harmonizációja megvalósításában. Az Európai Közösség belső piacának postulátuma „sine qua non” feltétele a szabad verseny, amely mindenképp némiképpen ellentmondásban van a negatív tartalmú és abszolút szerkezetű ipari tulajdonjogokkal . Egészében véve az ipari tulajdoni szabályozás pozíció csökkentéséről beszélhetünk. Sokan félnek az ipari tulajdonjogok kiüresedésétől, eróziójától is. Ennek ellenére az európai jog bírósági gyakorlatában is tükröződő markáns tendencia az ipari tulajdonjogok versenyeszközként való kihasználása. A szabadalmak kiemelkedő szerepét a Közösség nagyvállalatai is felismerték. Parke Davis ügy. 1966. Előzmények A Parke és Davis cég egy gyógyszerhatóanyag szabadalmi jogosultja volt. A „Chloramphenicol” hatóanyagot bejelentették az akkori Európai Közösség valamennyi országában. Olaszországban a gyógyszeripari termékekre sem a hatvanas években, sem később nem lehetett szabadalmi oltalmat szerezni. A terméket Olaszországban is gyártani kezdték a Parke és 84 © Phare Program Hli-94.05
