Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)

III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben

A gyógyászati termékekre vonatkozó kiegészítő tanúsítványok vonatkozásában sikerült a Közösségben egységes rendszert létrehozni. A Tanács 1768/82. sz. Rendelete 1992-ben lépett hatályba. A növényfajták szabadalmi oltalma vonatkozásában kiadták a 2100/94. sz. EK Tanács által kiadott rendeletet, amely az önálló hivatalt is létrehozta. E téren egységes követelmé­nyek figyelembevételével egységes szabadalmi oltalom valósul meg a Közösség egész terü­letén. A kérdés jelentős visszhangot kapott a szaksajtóban. Feltétlenül meg kell említeni továbbá a biotechnológiai találmányok területén folyó jog­harmonizációs tevékenységet. A kérdéses találmányokra vonatkozó irányelvtervezetet már 1988-ban kiadták, több jelentősen átdolgozott tervezet került a továbbiakban közlésre, azonban azt mind a mai napig nem fogadták el. Az irányelv elutasítása az Európa Parlament nemle­ges álláspontja révén komoly visszhangot kapott a nemzetközi sajtóban. Feltétlenül meg kell említeni még a használati minták vonatkozásában folytatott közös­ségi harmonizációs tevékenységet. Az egységes közösségi mintarendszer létrehozására már a 90-es évek elején jelentős tevékenység folyt. 1995-ben közzétették a közösségi mintahar­monizáció „Zöld Könyvét”. A tevékenység a szakirodalomban jelentős visszhangot kapott. Az Egyesült Királyságban, Luxembourgban és Svédországban egyáltalán nem létezik a használati minta intézménye. A munkák a szakterületen jelentősen előrehaladtak. Az Euró­pa Parlament 1996 végén döntött a mintaoltalom bevezetéséről. A tagállamok jogának elté­rései miatt sor kerül a jogközelítést előíró irányelv kiadására. A közösségi használati minta intézményét rendeletben fogják szabályozni. Az Európai Tanács növényvédelmi termékekre elfogadta a kiegészítő oltalmi bizonylat rendszerének és oltalmának kialakításáról szóló jogi szabályozást, mely 1997. február 28- án lépett hatályba és sok vonatkozásban hasonlít a kiegészítő gyógyszeroltalmi bizonylat­hoz. Oltalmi ideje nem haladhatja meg az öt évet. 4. AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI Az Európai Bíróság gyakorlata jelentős szerepet játszott nemcsak a cím szerinti konfliktus megoldásában, hanem az ipari tulajdon oltalmára vonatkozó közösségi felfogás kialakításá­ban, és az iparjogvédelem közösségi harmonizációja megvalósításában. Az Európai Közösség belső piacának postulátuma „sine qua non” feltétele a szabad verseny, amely mindenképp némiképpen ellentmondásban van a negatív tartalmú és abszo­lút szerkezetű ipari tulajdonjogokkal . Egészében véve az ipari tulajdoni szabályozás pozíció csökkentéséről beszélhetünk. So­kan félnek az ipari tulajdonjogok kiüresedésétől, eróziójától is. Ennek ellenére az európai jog bírósági gyakorlatában is tükröződő markáns tendencia az ipari tulajdonjogok verseny­­eszközként való kihasználása. A szabadalmak kiemelkedő szerepét a Közösség nagyvállala­tai is felismerték. Parke Davis ügy. 1966. Előzmények A Parke és Davis cég egy gyógyszerhatóanyag szabadalmi jogosultja volt. A „Chloramphenicol” hatóanyagot bejelentették az akkori Európai Közösség valamennyi országában. Olaszor­szágban a gyógyszeripari termékekre sem a hatvanas években, sem később nem lehetett szabadalmi oltalmat szerezni. A terméket Olaszországban is gyártani kezdték a Parke és 84 © Phare Program Hli-94.05

Next

/
Thumbnails
Contents