Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben
9. A SZELLEMI TULAJDONJOGOK KIKÉNYSZERÍTÉSE A szellemi tulajdonjogok kikényszerítésére vonatkozó rendelkezéseket a Megállapodás III. része tartalmazza. A 41. cikk az eljárások alapelveit tartalmazza. Alapelvként nyer megfogalmazást a jogsértések megelőzésének és a további jogsértésektől való elrettentésnek elve. A fellépést úgy kell szabályozni, hogy az ne gátolja a kereskedelmet és biztosítékot nyújtson a visszaéléssel szemben. Az eljárás ne legyen továbbá indokolatlanul bonyolult vagy költséges, ezért ne legyenek korszerűtlenül hosszú határidők és indokolatlan késedelmek a közigazgatási és bírósági eljárásban. Általános alapelv, hogy a közigazgatási döntések a bírósági eljárásban felülvizsgálhatók legyenek. Szintén általános elv az eljárások szabályozásánál, hogy nem kell olyan különálló jogrendszert és intézményrendszert létrehozni a szellemi tulajdonjogok kikényszerítése terén, amely az általános jogérvényesítési rendszertől elkülönül. A polgári és közigazgatási eljárás általános elve a korrekt és méltányos eljárás, amely megköveteli a beperelt személyek előzetes írásbeli értesítését, az ellenük irányuló kereseti kérelem vonatkozásában. Az eljárás során a felek számára a jogi képviselet igénybevétele biztosított. Az eljárás során fontosnak tartják, hogy ne támasszanak túlzottan terhes követelményeket a köteles személyes megjelenés vonatkozásában. A felek jogosultak az igényeik megindokolására és a megfelelő bizonyítékok előterjesztésére. Fontos újszerű követelmény az eljárásban felhasznált bizalmas adatok titokvédelme. A bizonyítékok területén újszerűnek kell tekinteni azt a rendelkezést, amelynek értelmében ha a fél olyan bizonyítékot nevez meg az igényének alátámasztására, amely az ellenfél birtokában van, akkor az eljáró hatóságnak el kell rendelni az ilyen bizonyítéknak az ellenfél által történő bemutatását. Ha a felek önkényesen és kellő indok nélkül megtagadják a szükséges információhoz való hozzáférést, vagy az információszolgáltatást, vagy jelentősen akadályozzák a jogérvényesítéssel kapcsolatos eljárást a bíróságoknak diszkrecionális joga keletkezik a jogvita végleges lezárására. A Megállapodás lehetőséget ad ideiglenes intézkedésekre. Bizonyos kivételtől eltekintve a bíróságok végzéssel kötelezhetik a feleket arra, hogy meggátolják - a vámkezelés után azonnal - olyan importáruknak a kereskedelmi csatornába jutását, amelynek behozatala a szellemi tulajdon megsértését jelenti. A Megállapodás fontos rendelkezés, amely előírja, hogy a jogsértőnek- meg kell fizetni a jogsértéssel kapcsolatban felmerült többletköltséget és az- ügyvédi költségeket, továbbá- kártérítést kell fizetnie, valamint- meg kell fizetnie az elmaradt hasznot még abban az esetben is, ha a jogsértő nem tudott a jogsértésről, vagy erre alapos oka volt. Fontos a garanciális rendelkezések körében az is, hogy azt a felet, aki a jogérvényesítési lehetőséggel visszaélő személyt kártérítésre lehet kötelezni, ideértve a költségekben és ügyvédi költségekben való elmarasztalást is. A bíróságok az intézkedéseket (pl. lefoglalást) csak a kellő óvadék letétele esetében foganatosíthatják. A bíróságok ideiglenes intézkedéseket tehernek a jogsértések megelőzése érdekében és a bizonyítékok megóvása érdekében. Ha a késedelem helyrehozhatatlan kárt okoz, vagy a bizonyítékok megsemmisítése valószínűsíthető, a bíróságoknak jogában áll a másik fél meghallgatása nélkül intézkedni. © Phare Program HU-94.05 75
