Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)

II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben

szabadalmi bejelentés benyújtásakor a bejelentés elsőbbségének napján ismert legjobb megvalósítási módját közölje.

A Megállapodás lehetőséget nyújt a szabadalmi hivatalnak arra, hogy adjon tájékoztatást a külföldi bejelentésekkel és engedélyezésekkel kapcsolatos levelezéséről.

A Megállapodás tagállamai a szabadalomból eredő kizárólagos jogok hatálya alól meghatározott kivételekről rendelkezhetnek, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem túlzottan ellentétesek a szabadalom szabályszerű hasznosításával és nem sértik aránytalanul a szabadalmas jogi érdekeit, figyelembe véve harmadik felek jogos érdekeit is.

B. A szabadalom használata a jogosult engedélye nélkül

A Megállapodás bizonyos körben lehetővé teszi a szabadalomnak a jogosult engedélye nélküli használatát.

Amennyiben a Megállapodás részesei lehetővé teszik a szabadalom tárgyának a jogosult engedélye nélkül történő hasznosítását az alábbi garanciális követelményeket kell érvényesíteni:

a) az ilyen hasznosításra vonatkozó engedélyeket egyedileg kell elbírálni;

b) a jogosult engedélye nélküli hasznosítás csak akkor engedélyezhető, ha a hasznosítás előtt a javasolt hasznosító megkísérelte, hogy méltányos kereskedelmi feltételek mellett engedélyt szerezzen a jogosulttól, de erre vonatkozó erőfeszítései elfogadható időn belül nem jártak eredménnyel;

c) az ilyen hasznosítás terjedelme és időtartama arra a célra korlátozódik, amelyre engedélyezték és a félvezetők technológiája esetében csak a közhasznú, nem kereskedelmi hasznosításra, vagy az olyan helyzet orvoslására vonatkozhat, amikor a bírósági vagy hatósági eljárás során a jogosult elzárkózását a hasznosítástól versenyellenesnek nyilvánították;

d) a szabadalmas engedélye nélkül történő hasznosítás nem lehet kizárólagos;

e) az ilyen hasznosítás nem ruházható át, kivéve a vállalattal vagy üzleti tevékenységének azzal a részével együtt, amelyik a hasznosítás jogát gyakorolja;

f) az ilyen hasznosítást elsősorban a hasznosítást engedélyező a szerződésben részt vevő ország belső piacának kielégítésére engedélyezik;

g) az ilyen hasznosítási engedély - a hasznosításra feljogosított személyek jogos érdekei megfelelő védelmének fenntartásával - megszűnik, ha és amennyiben az engedélyezéshez vezető körülmények megszűnnek;

h) a szabadalom jogosultjának az egyes esetek körülményeitől függően megfelelő díj jár, figyelembe véve az engedély gazdasági értékét;

i) a szabadalmas engedélye nélkül történő hasznosítás engedélyezésével kapcsolatos határozat jogszerűsége az adott Tagországban bírói úton vagy egyéb független felső hatóság által felülvizsgálható;

j) Az ilyen hasznosítás tekintetében fizetendő díj megállapítása ellen bírósági jogorvoslatnak van helye;

k) amennyiben a hasznosítást egy olyan szabadalom („második szabadalom”) hasznosításának lehetővé tételére engedélyezik, amely egy másik szabadalom („első szabadalom”) megsértése nélkül nem hasznosítható, a következő további feltételek érvényesek:- a második szabadalom tárgyát képező találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent az első szabadalom tárgyát képező találmányhoz viszonyítva;- az első szabadalom jogosultját méltányos feltételek mellett keresztlicencia illeti meg a második szabadalom tárgyát képező találmány hasznosítására;- az első szabadalomra adott hasznosítási engedély csak a második szabadalom átruházásával együtt ruházható át.

€ Phare Program HU-94.05

73