Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)

II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben

A Megállapodás lehetővé teszi a védjegyoltalomban nem részesülő megjelölések köré­nek szélesítését, mint például a leíró jellegű kifejezések, kereskedelmi jelszavak, szloge­nek esetében, feltéve, hogy figyelembe veszik a védjegyjogosult és harmadik felek jogos érdekeit. A Megállapodás a védjegyoltalom időtartamát minimalizálja. A védjegyet első ízben legalább hétéves időtartamra kell lajstromozni. A védjegy lajstromozása korlátlanul meg­újítható legalább hétéves időtartamokra. Ez a rendelkezés - tekintettel a védjegyoltalom általában 10 éves időtartamára - nem tűnik életszerűnek. Amennyiben a védjegy használatát elmulasztják, a megszűnés iránti eljárás megindítását 3 éven belül lehetővé teszik. Amennyiben a lajstromozás fenntartásához a lajstromozott védjegy használata szüksé­ges, az oltalom megszűnése csak akkor állapítható meg, ha a védjegyet legalább három évig folyamatosan nem használták, hacsak a védjegytulajdonos nem indokolja kellően a haszná­lat hiányát. A használat elmaradásának jogos indokai közé tartoznak a védjegyjogosult akaratától függetlenül felmerülő, a védjegy használatát gátló körülmények, mint például a védjegyoltalommal érintett áruk vagy szolgáltatások importjának korlátozása vagy az azok­kal szemben támasztott egyéb állami előírások. A védjegy forgalomképes. A védjegyre kényszerengedély nem adható. Általános szabály továbbá a Megállapodás értelmében, hogy a lajstromozott védjegy jogosultja a védjegyhez fűződő jogát átruházhatja a vállalattal együtt, amelyhez a védjegy tartozik, vagy anélkül. 5. FÖLDRAJZI MEGJELÖLÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A földrajzi megjelölések fogalmát a Megállapodás jó minőségű termékek meglétéhez köti. Ezzel tulajdonképpen funkcionális kapcsolat megléte feltételezhető az adott földrajzi hely és az onnan származó termék minősége között. A földrajzi megjelölés valamennyi, az Egyezményben részes állam területéről, vidékéről vagy helységéből származó olyan termékre vonatkozó megjelölés, amelynek meghatározott minőségét, hírnevét vagy egyéb jellemzőit lényegében a földrajzi eredet határozza meg. A földrajzi megjelölések vonatkozásában a Megállapodás résztvevői kötelesek biztosíta­ni a jogi eszközöket, hogy megakadályozzák:- a termék megjelölésében vagy külső kialakításában olyan jelzések használatát, ame­lyek az áru földrajzi eredetével kapcsolatban a közönség megtévesztésére alkalmasak;- továbbá azokat a tisztességtelen versenycselekményeket, melyek az áru földrajzi szár­mazása vonatkozásában megtévesztők. A védjegybejelentést el kell utasítani, illetve a lajstromozott védjegyet törölni kell abban az esetben, ha a megjelölésben található származási jel nem felel meg az áru valós eredetének és az adott termékekre és az adott országban alkalmas a közönség megtévesztésére a való­ságos származási helyet illetően. E rendelkezéseket kell alkalmazni olyan földrajzi megjelölésre, amely betű szerint való­ságosan tünteti fel az áru származási területét, vidékét vagy helységét, mégis hamisan azt a látszatot kelti, mintha az áru más területről származna. Ez azonos nevű, de más-más or­szágban levő helységek esetében fordulhat elő, pl. Melnyik Bulgáriában és Csehországban is védett eredetmegjelölés. A Megállapodás 23 cikke külön szabályokat állít fel a földrajzi megjelölések kiegészítő oltalmára borok és szeszes italok vonatkozásában. 70 © Phare Program HU-94.05

Next

/
Thumbnails
Contents