Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben
A bizonyítékok területén újszerűnek kell tekinteni azt a rendelkezést, amelynek értelmében, ha a fél olyan bizonyítékot nevez meg az igényének alátámasztására, amely az ellenfél birtokában van, akkor az eljáró hatóságnak el kell rendelni az ilyen bizonyítéknak az ellenfél által történő bemutatását. Ha a felek önkényesen és kellő indok nélkül megtagadják a szükséges információhoz való hozzáférést, vagy az információszolgáltatást, vagy jelentősen akadályozzák a jogérvényesítéssel kapcsolatos eljárást, a bíróságoknak diszkrecionális joga keletkezik a jogvita végleges lezárására. B. A TRIPS rendelkezései a szellemi javakkal való kalózkodás visszaszorítására A Megállapodás lehetőséget ad ideiglenes intézkedésekre. Bizonyos kivételtől eltekintve a bíróságok végzéssel kötelezhetik a feleket arra, hogy meggátolják - a vámkezelés után azonnal - olyan importáruknak a kereskedelmi csatornába jutását, amelyeknek behozatala a szellemi tulajdon megsértését jelenti. A Megállapodás fontos rendelkezés, amely előírja, hogy a jogsértőnek- meg kell fizetni a jogsértéssel kapcsolatban felmerült többletköltséget és az- ügyvédi költségeket, továbbá- kártérítést kell fizetnie, valamint- meg kell fizetnie az elmaradt hasznot még abban az esetben is, ha a jogsértő nem tudott a jogsértésről, vagy erre alapos oka volt. A bitorlások és termékkalózkodás visszaszorítása érdekében a bíróságnak joga van a jogsértőnek minősített áruknak kártalanítás nélkül a kereskedelmi csatornák mellőzésével történő forgalomba hozatala elrendelésére, mégpedig a jogosult érdekei sérelme nélkül. Ha erre nincs lehetőség, az áru megsemmisítése iránt intézkedik a bíróság. Védjegybitorlás esetén nem találják elégségesnek a bitorolt védjegy eltávolítását és az áruk felszabadítását a kereskedelmi forgalom számára - a jogsértés visszaszorítása szempontjából. Fontos és hatékony rendelkezése a Megállapodásnak az, hogy a bíróság a jogsértőt arra kötelezheti, hogy adjon tájékoztatást a jogosultnak a jogsértő termék előállításában és forgalomba hozatalában részt vevő harmadik személyek kilétéről és forgalomba hozatali csatornáiról . A garanciális rendelkezések körében ki kell emelni, hogy azt a felet, aki a jogérvényesítési lehetőséggel visszaél, kártérítésre lehet kötelezni, ideértve a költségekben és ügyvédi költségekben való elmarasztalást is. A bíróságok az intézkedéseket (pl. lefoglalást) csak a kellő óvadék letétele esetében foganatosíthatják. A bíróságok ideiglenes intézkedéseket tehernek a jogsértések megelőzése érdekében és a bizonyítékok megóvása érdekében. Ha a késedelem helyrehozhatatlan kárt okoz, vagy a bizonyítékok megsemisítése valószínűsíthető, a bíróságoknak jogában áll a másik fél meghallgatása nélkül intézkedni. A bíróság megkövetelheti az eljárást indító személytől jogosultsága igazolását, a jogsértés bizonyítását, valamint a jövőbeni jogsértés valószínűsítését. Ha a másik fél meghallgatása nélkül kerül sor bírósági intézkedésre, az érdekeltet haladéktalanul utólagosan értesíteni kell. A Megállapodás a vámszervek intézkedési kötelezettségét is tartalmazza. Amennyiben alapos indok van annak valószínűsítésére, hogy védjegybitorlás, vagy hamisítás történt, a vámhatóság a termékek szabad forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyt a jogosult kérelmére felfüggeszti. © Phare Program HU-94.05 59
