Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
I. rész. Az ipari tulajdon monopol jellege és a gazdasági verseny szabályozása az Európai Közösségben
Ezek között legfontosabb az államok közöttiség elve. Az EK-Szerződés 85-86. cikkének egyaránt alkalmazási feltétele az, hogy a kartelltilalomra és az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó előírások csak akkor alkalmazhatók, ha a szóban forgó versenykorlátozás alkalmas lesz a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására, csorbítására. Ezt a követelményt nevezik az államközöttiség (német szóhasználattal: Zwischenstaatlichkeitsklausel). Ez kvázi kollíziós normaként szolgál a közösségi versenyjog és nemzeti versenyjogok közötti konfliktus feloldására. Az államok közöttiség elve lényegében hatásköri rendezőelvet jelent a Közösség és a tagállamok versenyjoga között. A versenykorlátozások, amelyek nem érik el az államok közöttiség (azaz a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására alkalmasság) szintjét, nem kerülnek a közösségi kartelljogok alkalmazási körébe. Az államok közöttiség elve ésszerű - igen jelentős - dimenziót hoz létre ahhoz, hogy a nemzeti versenyjogok helyett a Közösség versenyjogát alkalmazzák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül kettő vagy több államot érintő erőfölénnyel való visszaélés vagy kartelltilalomba ütközés kell az államok közöttiség megállapításához. A közösségi jog sérelmét jelentő versenycselekmény kizárólag egyetlen államot is érinthet. Az Európai Bíróság állandósult gyakorlata szerint a magatartás akkor tiltott, ha közvetlenül, vagy közvetve tényegesen vagy csak elvileg a tagállamok közötti kereskedelmet valamilyen módon hátrányosan befolyásolja. A tagállamok közötti kereskedelem hátrányos befolyásolása túlzottan elvont fogalom. Az EK-tagállamok között kereskedelem befolyásolására, korlátozására, torzítására alkalmasságot az érezhetőség fogalmával közelítik meg. Az érezhetőség számszerűsített nagyságrendet jelent. Az érezhetőségi határokat az EK Bizottság Közleményei határozzák meg. Az érezhetőség fogalma az EK-Szerződés 85. cikkének az értelmezésénél kerül felhasználásra. A további speciális jellemző, hogy a Közösség elsődleges jogforrásaiban megfogalmazott általános versenyjogi tilalmak alkalmazása az egyes államok jogrendszerében heterogén jellegű. A fűziókontrolInál például a küszöbszámot más és más számok jelentik a tagállamokban. A küszöbszám azért kiemelkedően fontos, mert ha a kifogásolt vállalati fúzió volumene nem éri el az adott nagyságrendet, ellenőrzésére, korlátozására nem kerül sor.- Németországban a fúziókontrollt a 20% feletti piaci részesedés vagy az együttes alkalmazotti létszám tízezres határának meghaladásánál az 500 millió márka árbevétel túllépésénél gyakorolják.- Svédországban az üzleti műveletekben résztvevő vállalkozások éves forgalma meg kell, hogy haladja a 4 milliárd svéd koronát a fúziókontroll küszöbértékeként.- Portugáliában az együttes értékesítési forgalomnak el kell érnie a 30 millió escudót, vagy a 30% feletti piaci részesedést ahhoz, hogy a vállalati fúziók ellenőrzésére sor kerülhessen. Az európai versenyjog rendszerének kiegészítéseképpen a nemzeti versenyjogi rendszerek létezése fontos szerepet tölt be továbbra is az Európai Unióban. A nemzeti jogszabályok az egyes államok vonatkozásában ugyanolyan funkciókat töltenek be, mint a közösségi versenyjogi szabályozás az integráció egészében. A nemzeti jogi szabályozás nemcsak a közösségi normák alkalmazásában produkál jelentős különbségeket. Példaként meg lehet említeni, hogy a német versenyjog jelentősen különbözik más államok versenyjogától. Ennek okát nem annyira a gazdasági viszonyokban, hanem a jogszokásokban és hagyományokban kell keresni. Az eltérő szabályozásra tekintettel belátható időn belül nem várható a nemzeti versenyjogok teljes harmonizációja. C Phare Program HU-94.05 39
