Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)

I. rész. Az ipari tulajdon monopol jellege és a gazdasági verseny szabályozása az Európai Közösségben

8. ÖSSZEGEZÉS. AZ IPARI TULAJDONJOGOK ÉRTÉKELÉSE A VERSENYSZABADSÁG SZEMPONTJÁBÓL Az EK-Szerződés a korlátozástól mentes szabad áruforgalom zavartalanságát hivatott bizto­sítani és tilt minden olyan megszorító intézkedést vagy azzal azonos hatású intézkedést az import és export vonatkozásában. Ezek a tilalmak minden olyan kereskedelmi szabályozást érintenek a tagállamokban, amely direkt vagy indirekt módon, ténylegesen vagy potenciálisan a Közösségi kereskede­lem befolyásolására alkalmasak. Az ipari tulajdonjogok és a versenyjogok kapcsolatában az alábbi tendenciák érvénye­sülnek: 1. Az EK-Szerződés érintetlenül hagyja a nemzeti oltalmi jogok meglétét, azonban a jogok gyakorlását korlátozza az EK-Szerződésben lefektetett elvek alapján. Ez azt jelenti, hogy az egyes országokban engedélyezett ipari tulajdonjogok csak kivételesen kerülhetnek ellentétbe az EK Szerződés előírásaival. 2. Az áruk szabad áramlásának tilalma alól való kivételezettség csak akkor engedélyez­hető, amennyiben az oltalom sajátos tárgya azt feltétlenül megköveteli. A szellemi tulajdon valamennyi formája, fajtája számára tehát meg kell azokat a körülményeket határozni, amely tekintetben a kizárólagosság megilleti e jogokat (lásd ipari minták, eredetmegjelölések). 3. Mindenegyes szellemi tulajdonjogi fajtát érint a jogkimerülés. Az ipari tulajdonjogok jogosultja nem hivatkozhat a tagállamban oltalom alatt álló jogra abból a célból, hogy az ipari tulajdonjogot megtestesítő áru értékesítését, vagy más országból való behozatalát megakadályoza, abban az esetben, ha a kérdéses árut vagy a jogosult vagy vele szoros jogi vagy kereskedelmi kapcsolatban levő személy az árut forgalomba hozta. E vonatkozásban az Európai Bíróság számos ítéletet hozott. 4. Természetesen az ipari tulajdonból származó jogok versenykorlátozó jellegű gyakor­lása az EK-Szerződés 85. és 86. cikkelyeiben meghatározott kartelltilalomba, valamint az erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütközik a közösségi dimenzió elérése esetén. A vertiká­lis kartelleket (1. pl. technológia transzfer rendelet) azonban a csoportmentesítési rendelke­zések kivonják a versenykorlátozási tilalom alól. 28 © Phare Program HU-94.05

Next

/
Thumbnails
Contents