Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
I. rész. Az ipari tulajdon monopol jellege és a gazdasági verseny szabályozása az Európai Közösségben
A szabad áruforgalomra vonatkozó szabályozás megsértése versenykorlátozási tilalomba ütköző magatartás hasonló tevékenységek, azzal a különbséggel, hogy- nem feltétlenül minden, a szabad áruforgalom követelményeivel ellentétes tevékenység vagy magatartás jelent versenykorlátozást. Ez azért van, mert az esetek többségében az ilyen magatartások nem érik el a szabályozási küszöböt, a „közösségi dimenziót”, vagy az „érezhetőség” mértékét, vagy éppen egyik versenyjogi tényállás nem illik rá azokra. Természetesen a szabad áruforgalom követelményeivel kirívóan ellentétes jelentős sérelem az esetek többségében versenyjogi sérelmet is jelent;- a versenyjog szempontjából viszont minden versenyjogilag releváns cselekmény, legyen az kartelltilalomba ütközés, vagy az erőfölénnyel visszaélés bármelyik esete, egyben ellentétes a szabad áruforgalom követelményeivel. C. A szabad áruforgalom követelményei és a verseny- korlátozások D. Az ipari tulajdonjogok vonatkozásában fennálló egyéni mentesítések intézménye. Az egyéni mentesítések tárgya elvileg az ipari tulajdon felhasználására irányuló- vállalatok közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja,- vállalati társulások döntései vagy döntéseinek csoportjai,- összehangolt magatartások vagy ezek csoportjai. Egyéni mentesítések engedélyezhetők:- ha hozzájárulnak az árutermelés vagy forgalmazás javításához,- vagy a műszaki, illetve gazdasági haladás előmozdításához,- miközben az ebből származó haszon méltányos része a fogyasztókhoz jut anélkül, hogy- hogy az érdekelt vállalatok a célok eléréséhez nem feltétlenül szükséges korlátozásokat nem vállalhatnak,- nem teremtenek lehetőséget az érintett áru jelentős részét illetően a verseny megszüntetésére. Az egyéni mentesítések köréből nem lehet kizárni semmiképpen sem az ipari tulajdon tárgyait. Annál is inkább, mert az EK-Szerződés 36. §-a nyitva hagyja az eljárás kérdését, azaz nem mondja meg, hogy a szabad áruforgalom követelménye alól az ipari és kereskedelmi tulajdon javára tett elvi kivétel automatikusan megilleti a védjegyek, szabadalmak, ipari minták jogosultjait vagy sem. Másrészt pedig mivel az EK-Szerződés 85. § (3) bekezdés második fordulata kimondja a mentesítés bekövetkezését- az árutermelés vagy forgalmazás javítása,- műszaki vagy gazdasági haladás előmozdítása esetén. Az ipari tulajdon tárgyai körében az árujelzők és a műszaki tudományos vívmányok tipikus tárgyai a mentesítési kérelmeknek. A szakirodalom az egyéni mentesítés négy gyakorlati feltételeként, a gazdasági előnyöket, a fogyasztó kedvezményezését, a szükségtelen korlátozások kikötésének tilalmát és a verseny megszüntetésének kizárását tekinti. Az egyéni mentesítések kérése az iparjogvédelem körében a védjegyek vonatkozásában gyakori. Ilyen volt a Campari ügy és a Carlsberg ügy. A mentesítések gyakran előforduló eseteit a csoportmentesítési rendeletek privilegizálják. 24 © Phare Program HÚ-94.05
