Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
I. rész. Az ipari tulajdon monopol jellege és a gazdasági verseny szabályozása az Európai Közösségben
I. rész AZ IPARI TULAJDON MONOPOL JELLEGE ÉS A GAZDASÁGI VERSENY SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGBEN 1. fejezet AZ IPARI TULAJDON, A VERSENYSZABADSÁG ÉS A VERSENYJOG AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGBEN 1. BEVEZETÉS A Római Szerződés az Európai Közösség alapító szerződése, amelyet az Európai Elnióról szóló Maastrichti Szerződés módosított (továbbiakban: EK-Szerződés) 3. cikkely c) pontja előírja a belső piac létesítését, amelyet áruk, személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását gátló akadályok megszüntetése jellemez. Ezzel a tendenciával ellentétes az ipari tulajdonjogok által biztosított egy-egy országra vonatkozó kizárólagos jog. A hagyományos felfogás szerint megeshet, hogy például mondjuk háztartási gépre egymástól függetlenül Németországban is és Franciaországban is engedélyezték mondjuk a „Lambada” szóvédjegyet. Ebben az esetben kizárólagos jogaira hivatkozva a német „Lambada” háztartási robotgépek nem lennének exportálhatok Franciaországba, a francia „Lambada” háztartási robotgépek pedig Németországba. A versenyszabályozás és az ipari tulajdonjogok együttes tanulmányozása azért aktuális és lényeges kérdés a Közösség belső piaca működése szempontjából. Mondanunk sem kellene, de az ilyenfajta árumozgás-korlátozás ellentétes az EK-Szerződés rendelkezéseivel és a közös belső piac funkcionálásával. Az Európai Közösségben mindinkább tudatossá vált a felismerés, hogy az ipari tulajdonjogok oltalma - és itt a szabadalmakra, használati mintákra és ipari mintákra kell elsősorban gondolni - döntő szerepet játszanak a műszaki fejlesztés, a technológiai megújulás terén. Általános az a nézet, hogy a műszaki-tudományos vívmányok révén az Európában meglévő kreativitást és innovációs potenciált erősíteni kell, és jobban ki kell használni abból a célból, hogy megakadályozzák, hogy a közösségi vállalatok a legfontosabb piacokról a jövőben ki legyenek szorítva. Az Európai Unió négy nagy iparpolitikai prioritása között találjuk az ipari tulajdonjogok, mint szellemi javak fejlesztésének, beruházásának előmozdítását, amely az iparjogvédelmi tevékenység egészének hatékonyságát követeli meg. Számos vonatkozásban találkozunk azzal a nézettel - és e vonatkozásban az Európai Szabadalmi Hivatal vezetését kell megemlíteni, amelynek a véleménye szerint (ahogy ez a Hivatal éves jelentéseiben feltüntetést nyer) - az ipari tulajdon tárgyai és elsősorban a szabadalmak igen hatékony versenyeszközök: „A szabadalmi tevékenység azok közé a tényezők közé tartozik, amelyek döntő jelentőségűek az európai ipar pozícióinak a kiépítésében és biztosításában. ” © Phare Program HU-94.05 17
