Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben
4. A TECHNOLÓGIATRANSZFER CSOPORTMENTESÍTŐ RENDELET A 240/96. számú, a Bizottság által 1996. január 1-én kiadott rendelet az EK-Szerződés 85. § (3) bekezdése alkalmazásáról a Technológiatransfer Megállapodásokban (továbbiakban rövidítve: Rendelet) 1996. április elsejétől kerül alkalmazásra. A Rendelet nagy előnye, hogy magába foglalja a szabadalmi és know-how licencekkel kapcsolatos rendelkezéseket és ennek megfelelően hatályon kívül helyezi mind a szabadalmi licencekről szóló, mind a know-how felhasználási megállapodásokról szóló csoportmentesítési rendeleteket. Érdekes módon a Rendelet meghatározza saját pontos időbeli hatályát 1996. április l-jétől 2006. március 31-ig tartalmaz közvetlenül minden tagállamokra vonatkozó kötelező előírásokat. Mind versenyjogi szempontból, mind az iparjogvédelem szempontjából jelentősnek mutatkozott a Rendeletben kidolgozott fogalomrendszer. E fogalomrendszerből a know-howot és az irányítás alatt álló vállalatok fogalmát kell kiemelni. 5. AZ IPARJOGVÉDELMI FOGALMAK ELŐREMUTATÓ ÉRTELMEZÉSE A RENDELETBEN Az iparjogvédelmi fogalmak értelmezése A. Know-how = olyan technikai ismeretek összessége, amelyek titkosak, lényegesek és alkalmas formában azonosítást nyertek. 1. A know-how ismeretcsomag titkosnak számít akkor, ha az egész know-how ismeretcsomag rendszerének és összetételének pontos kialakítása nem közismert, vagy nem könnyen hozzáférhető, és a know-how lényeges értékének azt az előnyt tekintik, melyet licencvevő realizálni tud, a kérdéses know-how-ról szóló ismeretanyag átadása alapján. A know-how nem minden alkotóelemének kell önmagában titkosnak lennie. 2. A know-how lényegesnek minősül, ha mindazt az információt magában foglalja, amelyek felhasználása feltétlenül fontos. Ez azt jelenti, hogy a szerződéskötés időpontjához viszonyítva elvárható a know-how révén, hogy a licencvevő versenypozícióit javítani tudja, például egy új piacon, egy meghatározott piacon előretörjön a know-how révén, vagy versenyelőnyt szerezzen más gyártókkal vagy szolgáltatókkal szemben, akik az átadott, titkos know-how-hoz, vagy más összehasonlítható know-how-hoz nem férnek hozzá. 3. Azonosítottnak akkor tekinthetjük a know-how-ot, ha azt leírják, vagy egyéb információhordozón rögzítik, ami lehetővé teszi annak igazolását, hogy a „titkosság” és „lényegesség” kritériumai megvannak és határozottan meg lehet állapítani, hogy a licencvevő az átvett technológia hasznosításában nincs túlzott korlátozásoknak alávetve. A know-how azonosítás történhet a szerződésben magában és külön dokumentumban. B. Szükséges szabadalmak, amelyeknek a licence az átadott technológia használatához olyan mértékben szükséges, hogy az adott technológia használata a licenc nélkül- egyáltalán nem,- csak kismértékben,- nehéz körülmények között,- vagy csak magasabb költségráfordítással lenne megvalósítható. Szükséges szabadalmak a licencvevő számára technikai, jogi, vagy gazdasági indokból fontosak. 138 © Phare Program HU-94.05
