Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)

III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben

se a szabad áruforgalom és közös belső piac létrehozása követelményei ellenére. Ez azt jelenti, hogy az ipari és kereskedelmi tulajdonból eredő jogok gyakorlása ellentétes lehet a közös belső piac és a szabad áruforgalom követelményeivel. Egyrészt az EK-Szerződés 36. cikkelye előírja, hogy a 30-34. cikkelyek rendelkezé­sei ellenére nem szűnnek meg az olyan behozatalra, kivitelre, vagy árutranzitra vonat­kozó tilalmak, amelyeket - másokkal együtt - az ipari és kereskedelmi tulajdon védel­me indokolt. 2. Másrészt pedig az EK-Szerződés kimondja, hogy a Közösség egészében érvényesülő kötelező rendelkezések nem érintik az egyes államokban érvényesülő tulajdon rendelteté­sét, formáit és szabályozását. Az ipari tulajdon a közösségi államokban a tulajdonjogi szabályozás körében, Magyaror­szágon a polgári jog a személyiségi jogok védelme körében valósul meg. B. Egyéni mentesítések a kartelltilalom alól Szintén lehetőséget ad az ipari tulajdonból eredő jogok gyakorlásának biztosítására a kar­telltilalom alóli egyéni mentesítések engedélyezése. Az egyéni mentesítések fontos indoka, másokkal együtt- az árutermelés vagy forgalmazás javításához való hozzájárulás és- a gazdasági haladás előmozdítása. Az egyéni mentesítéseknek ugyanazok az elvi feltételei, mint a csoportmentesítéseknek, amelyekről a fentiekben szó lesz. C. Csoportmentesítések Az EK-Szerződés 85. cikkely (1) bekezdésébe foglalt kartelltilalom alól a közösségi politi­ka kiemel bizonyos területen kötött megállapodásokat. Ezeket, ha egy csoportmentességi rendelet hatálya alá esnek, nem lehet versenyjogi szankciókkal sújtani. A csoportmentesítések elvi feltételeit az EK-Szerződés 85. cikkely (3) bekezdése az alábbiakban határozza meg, alkalmazásától el lehet tekinteni- vállalatok közötti megállapodások vagy megállapodások csoportja;- vállalati társulások döntései vagy döntéseinek csoportjai;- összehangolt magatartások vagy ezek csoportja esetében, ha ezek hozzájárulnak az árutermelés vagy forgalmazás javításához, vagy a műszaki, illetve gazdasági haladás előmozdításához, miközben az ebből származó haszon méltányos része a fogyasztók­hoz jut anélkül, hogy- az érdekelt vállalatok a célok eléréséhez nem feltétlenül szükséges korlátozásokat vál­laljanak,- lehetőséget teremtsenek az érintett áru jelentős részét illetően a verseny megszüntetésére. A csoportmentesítések vonatkozhatnak a horizontális és vertikális kartellekre. A horizontá­lis kartell az értékesítési láncolat a kereskedelem szerkezete ugyanolyan szintjén elhelyez­kedő vállalkozások között jön létre. Pl. kiskereskedelmi egységek, nagykereskedők, szállí­tók egymás közötti megállapodása. A vertikális kartellek az értékesítési láncolat és a kereskedelem szervezetében különböző szinteken elhelyezkedő vállalkozások között jön létre. így pl. szállítók és kereskedők, a kiskereskedők és a nagykereskedők között. 136 © Phare Program HU-94.05

Next

/
Thumbnails
Contents