Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
Előszó
Előszó Magyarországnak az Európai Unióhoz tervezett csatlakozása jegyében egyre több könyv alakban kidolgozott tanulmány jelenik meg az Európai Közösségről, és az európai integrációban kiemelkedő szerepet játszó jogi szabályozásról. A szakemberek körében közismert, hogy az integráció közös belső piacának megteremtésében, az áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad áramlása biztosításában a Közösségek gazdaságának, mint egységes piacgazdaság fenntartásában kiemelkedően fontos szerepet játszik a a gazdasági verseny, annak szabadsága és az annak biztosítására szolgáló versenyjog. A közösségi versenyjog tekintetében Magyarországon az elmúlt két évben három értékes monográfia jelent meg, amely érezteti a tematika kiemelt fontosságát. Kiadást nyert:- Vörös Imrétől az Európai versenyjogok kézikönyve 1996-ban a Logod Bt. kiadásában;- Tóth Tihamértól az Európai Közösség versenyjoga a Szegedi József Attila Tudományegyetem kiadásában szintén 1996-ban, valamint- Sárai József - Tóth Tihamér szerzőpáros tollából: Az EK versenyjoga az ITD Hungary kiadásában 1997-ben. Mivel mind a három munka kiemelt figyelmet fordít a gazdasági versenyre, annak szabadságára, az ipari tulajdon versenyjogi vonatkozásaira, továbbá a versenyszabadság követelménye és az ipari tulajdonjogok gyakorlásának konfliktusára, ezért aktuálisnak tűnt a kérdés feldolgozása. Feltétlenül említendő, hogy bár az ipari tulajdon oltalma terén mind ez ideig nem jelent meg olyan önálló monográfia, amely feldolgozta volna az Európai Közösségben és mindenhol a világon jelentős kérdéskört az ipari tulajdon monopoljellegéből és a versenyszabadság követelményéből adódó ellentmondás feloldását. Az iparjogvédelem szakemberei az ipari tulajdonjogok veszélyeztetéséről, eróziójáról beszélnek, de kifejezetten pozitív és derűlátó vélemény is akad. „A szabadalom monopólium paradoxona azzal oldódik fel, hogy a jog a verseny gyermeke, a vállalkozási szabadság korlátozása a verseny erősítése érdekében, a prokompetitív és kooperatív elemekkel együtt kismértékben adagolt kizárólagosság az innováció ösztönzése céljából.” - írja Bobrovszky Jenő 1995-ben az OTH által kiadott „Iparjogvédelem és csúcstechnológia” c. könyvében. A szerző álláspontja szerint mindenképp az ipari tulajdon oltalmából eredő jogok pozícióvesztéséről beszélhetünk. E vonatkozásban célszerű arra gondolni például, hogy olyan magatartások, melyek korábban védjegybitorlásnak minősültek a közösségi normák szerint már a közösségi védjegyhasználat engedélyezett körébe tartoznak. így például a magyar jog szerint korábban védjegybitorlásnak minősített magatartások, pl. tartozék Peugeot gépkocsihoz és babaszoba Barbie babához elnevezések használata az Európai Közösségek védjegyjoga és az „europaizált” magyar védjegyjog szerint nem minősül védjegybitorlásnak. © Phare Program HU- 94.05 11
