Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Harmadik rész. Gyakorlati ismeretek
A franchise-megállapodások gyakran tartalmaznak olyan kikötéseket, amelyek kizárólagos jogot adnak az átvevőnek egy adott területen, illetve meghatározzák adott áruk árát. 3. Védjegyhasználat bérmunka- és kooperációs szerződések alapján A modern termelés szükségszerű velejárója a munkamegosztás, azaz meghatározott termékek gyártása, előállítása, értékesítése egy másik partnerrel közösen, kooperációban történik. Az ilyen kooperációknak, együttműködéseknek számtalan változata ismeretes. Lehetséges kizárólag fejlesztési, értékesítési, illetve gyártási kooperáció, de gyakran a különböző változatok kombinációjával találkozunk (például olyan gyártási kooperáció, amelyet továbbfejlesztési és értékesítési kooperációval egészítenek ki). A termelési kooperáció viszonylag egyszerűbb formája a bérmunka jellegű kooperáció, melynek során a termelés egy meghatározott részének, vagy bizonyos termékeknek előállítása bérmunka-szerződés alapján történik. Ilyenkor tisztázandó kérdés, hogy a kooperáló felek a védjegyhasználat kérdésében milyen módon állapodnak meg. A bérmunka-szerződések esetében a gyakori az, hogy csak a műszaki ismereteket nyújtó partner, tehát a megrendelő, rendszerint értékesebb védjegye kerül a termékre, eltérő megállapodás azonban lehetséges. Más a helyzet akkor, ha a termelés, fejlesztés, vagy értékesítés az együttműködés magasabb szintjén, kooperációs szerződések útján realizálódik. Ezekben az esetekben a felek rendszerint úgy döntenek, hogy kettős védjegyhasználattal szimbolizálják a kooperációt, vagyis mindkét fél saját védjegyével látja el a kooperációs terméket. A kettős védjegyhasználatot biztosító kooperációs szerződések termékcentrikusak, mert céljuk egyetlen termék munkamegosztásban való gyártása, értékesítése. Ilyen szerződések megkötésénél az a meghatározó, hogy a szerződés lehetővé tegye olyan termék előállítását, amelyet az egyik fél már magas színvonalon (sok esetben világszínvonalon) gyártott és kipróbált. A másik fél ezáltal hasznosíthatja a jól bevált védjeggyel már megszerzett kereskedelmi hírnevet is. A kooperációs partner a szerződésben meghatározottak szerint átadja gyártási kultúráját, know-how-ját. Ily módon közvetlen és pozitív hatást gyakorol a termelésre, a műszaki kultúrára, a minőségre. A kettős védjegyhasználaton alapuló védjegyeket természetesen a reklámozás során is fel lehet használni. Végül megjegyzendő, hogy a kettős védjegyhasználattal nemcsak a kooperációs szerződéseknél, hanem mint a védjegylicencia egy sajátos változatával is találkozhatunk. 80
