Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Harmadik rész. Gyakorlati ismeretek
A védjegybitorlás tényállásából a jogosulatlan használat fogalma nem felel meg a kereskedelmi gyakorlatnak, és e védjegybitorlások visszaszorítására irányuló tendenciának a védjegyhasználatról szóló törvényi rendelkezése csupán annyit említ [Védjegytörvény 18. § (1)], hogy a védjegyhasználat a védjegy alkalmazása az árun, csomagolásán, hirdetés és üzleti levelezés során. Számos fogalmi elem hiányzik, amelyek a bitorlás szempontjából fontosak, így forgalombahozatal, raktározás, más által gyártott tartozékok védjeggyel való ellátása, exportárukon való alkalmazás, importárukon történő védjegyhasználat, az áruk vételre való felajánlása, kirakatban való elhelyezése stb. A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiuma (B.H. 1992. július) a hiányos jogszabály tényállás kiegészítésére a közelmúltban (390. számon közölt jogeset) kifejtette, hogy a védjegybitorlás megállapításának nem előfeltétele az, hogy a más védjegyével megjelölt áru a kiskereskedelmi forgalomban elidegenítésre kerüljön (Reebok bitorlási ügy). (Legfelsőbb Bíróság Pkf. IV. 21. 03/91. sz.) A bitorlás szempontjából figyelembe vehető használat tényállását a Legfelsőbb Bíróság más vonatkozásban is kiterjesztő módon értelmezi. A bírói gyakorlat nemcsak azt minősíti védjegybitorlásnak, hogy a bitorló az árun vagy annak csomagolásán maga tünteti fel más védjegyét, hanem azt is, ha a más által jogtalanul védjeggyel ellátott árut a jogosult engedélye nélkül bárki forgalomba hozza (3. P. 27.126/193. sz. végzés). Szintén védjegybitorlásként értékeli a bíróság a jogosulatlanul más védjegyével ellátott áru értékesítési céllal történő kirakatba helyezését (3. P. 23.767/1986. sz. végzés, Nike-ügy). A Legfelsőbb Bíróság a bitorlás megállapítása szempontjából értékelhetőnek ítélte a Holsten ügyben a használat engedélyezését, ugyanis kimondta, hogy a védjegybitorlás elkövetésének megállapításához szükséges használat megvalósulhat más részére való engedélyezés útján is, vagyis, ha a szerződő felek az egymás részére biztosított használati jogokkal és azok gyakorlásával harmadik személy védjegyoltalommal kapcsolatos érdekeit sértik. A Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta a Fővárosi Bíróság 3. P. 21.992/1988. sz. végzését. A Legfelsőbb Bíróság alkatrészek, tartozékok forgalombahozatalát más védjegyére való hivatkozással, illetve más védjegyével ellátva (itt uzsonnázó készletről és étkezőszékről van szó Barbie-babához) is védjegybitorlásnak minősítette. (Pkf. IV. 20.672/1992/2. sz. végzés.) A bíróság rámutatott arra, hogy szóvédjegynek a játék csomagolásán való feltüntetése a védjegy jogosulatlan használatát jelenti, és nincs annak ügydöntő jelentősége, hogy a gyártó a Barbie szóvédjegy feltüntetésével saját termékének alkalmazási területét kívánta jelölni. Szintén nagy jelentősége van a Legfelsőbb Bíróság 92. számú Polgári Kollégiumi Állásfoglalásának (B.H. 1993/2. sz.), amelynek értelmében védjegybitorlás bejegyzett cégnév használata útján is elkövethető. 71
